Már három éve, hogy elment a zenész legenda, Somló Tamás, de özvegyének olyan, minthba csak tegnap történt volna.
„Az idő begyógyítja a sebeket, mondják, de aki ilyet állít, még nem élt át hasonló veszteséget - kezdi Gyöngyi a nak. /– A gyász marad, csak éppen körbenövi az élet \- folytatja az özvegy, aki 24 évet töltött el Somló Tamás mellett, s bár adódtak mélypontok az életükben, mindig egy család maradtak\./
A fő probléma az volt, hogy Gyöngyi szeretett volna kislányuknak, Lilinek testvért vagy testvéreket, de a zenésznek volt már négy, ezért nem állt kötélnek.
„...nézz rám, fehér a hajam, nekem több nem megy..." fejezte be viccesen ezeket a "vitákat", majd gyöngyi is beletörődött, majd az idővel igazat is adott neki.
Férje utolsó kívánságáról is mesélt: „Tomi végakarata az volt, hogy a halála után ne maradjak egyedül. Életében szinte minden kívánságát teljesítettem, de ez nagyon nehéz, mert Tomi magasra tette a mércét."
2019. július 11. (csütörtök)
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
