Történelmi fordulat a parlamentben: 40 éve nem született ilyen súlyú döntés! ???? ? ?????́???́??́?????́?!
Megszavazta a parlament az állambiztonsági iratok szélesebb körű nyilvánosságát
Az Országgyűlés elfogadta az állambiztonsági iratok szélesebb körű hozzáférhetőségéről szóló törvényt. A szabályozás alapján az első feldolgozott adatok 2026. október 20-án válhatnak elérhetővé az interneten, a B-dossziék teljes közzétételének végső határideje pedig 2027. február 25.
Nagy többséggel fogadták el a törvényt
A jogszabályt 149 képviselő támogatta, 35-en tartózkodtak, ellenszavazat pedig nem volt. /A döntés célja, hogy az eddiginél jóval szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé az egykori állambiztonsági szervek működéséhez kapcsolódó dokumentumok\./
Az állambiztonsági iratok teljes körű nyilvánosságáról a rendszerváltás óta többször folyt politikai vita, ám az anyagok jelentős része eddig csak korlátozott feltételekkel volt kutatható.
Októberben jelenhetnek meg az első adatok
Az első, már feldolgozott adatok közzétételét 2026. október 20-ára írja elő a szabályozás. Ekkortól válhatnak hozzáférhetővé a hatos kartonok, a B-naplók és a korábbi állambiztonsági adatbázisok egyes, nem minősített adatai.
A B-dossziék feldolgozása és feltöltése folyamatosan történik majd, a teljes iratanyag közzétételének végső határideje 2027. február 25. Az anyagokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes felületén lehet majd megismerni.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok böngészéséhez az érdeklődőknek nem kell igazolniuk személyazonosságukat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden állambiztonsági irat korlátozás nélkül felkerül az internetre.
Az érzékeny magánéleti adatokat továbbra is védeni kell
A törvény különbséget tesz a közérdekből nyilvánosságra hozható információk és az érintettek magánéletéhez tartozó érzékeny adatok között. Az egészségi állapotra, szexuális életre, szexuális irányultságra vagy függőségekre vonatkozó információk nem válhatnak korlátozás nélkül elérhetővé.
A megfigyelt személyek és más, az iratokban szereplő harmadik felek személyiségi és kegyeleti jogait szintén figyelembe kell venni. Egyes dokumentumok továbbra is minősítettek maradhatnak, ha nyilvánosságra hozataluk nemzetbiztonsági, külpolitikai vagy más törvényben meghatározott érdeket sértene.
A nyilvánosságra hozatal ezért nem az összes fennmaradt irat válogatás nélküli feltöltését jelenti, hanem a dokumentumok feldolgozását és a védett adatok szükséges kitakarását is magában foglalja.
Egy név szereplése még nem bizonyít együttműködést
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tájékoztatása szerint körülbelül 36 ezer hatos karton maradt fenn, a mágnesszalagokon pedig hozzávetőleg 58 ezer ember neve szerepel. Ezek a számok azonban nem azonosak a bizonyítottan együttműködő személyek számával.
A hatos kartonokat nemcsak a beszervezett emberekről, hanem egyes esetekben azokról is kiállították, akiket sikertelenül próbáltak együttműködésre bírni. Valakit fenyegetéssel vagy zsarolással szervezhettek be, más megtagadhatta az együttműködést, és olyan személy is lehetett, aki ugyan bekerült a nyilvántartásba, de később nem adott jelentéseket.
Egy név felbukkanásából ezért önmagában nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az illető aktív besúgó volt. Ehhez a kartonok mellett a kapcsolódó dossziékat, jelentéseket és tartótiszti feljegyzéseket is meg kell vizsgálni.
Elsősorban politikai és társadalmi következmények jöhetnek
A most elfogadott szabályozás nem lusztrációs törvény, vagyis egy korábbi állambiztonsági kapcsolat bizonyítása nem jár automatikusan parlamenti mandátumvesztéssel, választási eltiltással vagy közhivatalból történő eltávolítással.
Amennyiben egy jelenleg is aktív közszereplőről új, hiteles dokumentumok kerülnek elő, annak elsősorban politikai következményei lehetnek.
A közzététel legfontosabb gyakorlati eredménye az lehet, hogy a kutatók, újságírók és érdeklődők az eddiginél könnyebben vizsgálhatják meg az állambiztonsági hálózat működését. A dokumentumokat azonban minden esetben összefüggéseikben kell értékelni, világosan megkülönböztetve egymástól a megfigyelteket, a sikertelenül beszervezett személyeket, az együttműködőket és az állambiztonsági szolgálatok hivatásos tisztjeit.
2026. szeptember 16. (szerda), 18:07
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
