Újabb fordulat a Völner-ügyben: a kamara is lépett a volt államtitkár ügyében
Óriási fordulat a Völner-ügyben: előzetes vizsgálat indult a volt államtitkár ellen
A Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatot indított Völner Pállal szemben
/Újabb fontos fejlemény történt a Völner\-ügyben\: a Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatot indított Völner Pál volt államtitkárral szemben\./
A döntés a rendelkezésre álló információk szerint már április 9-én megszületett, a bejelentőnek szóló tájékoztatást azonban csak április 13-án postázták. Ez azért kapott külön figyelmet, mert a postázás időpontja már az országgyűlési választás utánra esett. Az előzetes vizsgálat időtartama három hónap, amely egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi kamarának most érdemben kell megvizsgálnia a bejelentésekben foglaltakat, és ennek alapján kell eldöntenie, hogy a folyamat fegyelmi eljárásba fordul-e át.
A mostani fejlemény tehát önmagában még nem jelent fegyelmi büntetést, de komoly jelzésértékű. A kamara előzetes vizsgálata arra irányul, hogy a bejelentésekben szereplő körülmények alapján felmerülhet-e olyan magatartás, amely az ügyvédi hivatás szabályaival, tekintélyével vagy társadalmi megítélésével kapcsolatban további eljárást indokolhat. A Völner-ügy eddig is a közélet egyik kiemelten figyelt ügye volt, most pedig újabb területen került napirendre a volt államtitkár szerepe.
Két magánszemély bejelentése nyomán lépett a kamara
A Népszava értesülése szerint februárban két magánszemély fordult a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez Völner Pál ügyvédi tevékenysége miatt. A bejelentők nemcsak jelezték aggályaikat, hanem fegyelmi vizsgálat megindítását is kérték. Ennek nyomán a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az előzetes vizsgálat célja nem az azonnali döntéshozatal vagy a büntetés kiszabása, hanem annak feltárása, hogy a bejelentések alapján van-e helye további fegyelmi eljárásnak.
A bejelentések lényege az volt, hogy a beadványt benyújtók szerint Völner Pál magatartása olyan kérdéseket vet fel, amelyek túlmutathatnak egy egyszerű közéleti vitán. A bejelentők álláspontja szerint a történtek összefüggésbe hozhatók az ügyvédi hivatás megítélésével is, ezért kérték a szakmai testület fellépését. A kamara mostani döntése tehát nem lezárása, hanem kezdete egy vizsgálati szakasznak.
Az ügyben különösen fontos hangsúlyozni, hogy az előzetes vizsgálat nem azonos a fegyelmi eljárással. Ugyanakkor azt jelzi, hogy a bejelentések nem maradtak teljesen következmények nélkül, és a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa szükségesnek látta annak megvizsgálását, hogy a beadványok alapján indokolt-e a következő szintre lépni.
Korábban visszakapta ügyvédi praxisát
Völner Pál neve a Schadl-féle vesztegetési ügy kapcsán vált országosan ismertté a büntetőeljárásban. Ellene még 2022 októberében emeltek vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség vele szemben 8 év börtönbüntetést, 25 millió forint pénzbüntetést, 10 év közügyektől eltiltást, valamint a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól való végleges eltiltást indítványozott.
A jogszabályok alapján az ügyvédi tevékenységet azonnal fel kell függeszteni annál, akivel szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb. Völner Pál ügyvédi praxisát ezért fel is függesztették. A későbbi fordulat azonban az volt, hogy a Fővárosi Törvényszék 2025. december 2-án, az ügyészség tiltakozása ellenére, visszaadta ügyvédi praxisát.
Ez a döntés már önmagában is jelentős visszhangot váltott ki, hiszen Völner Pál ellen továbbra is súlyos ügyben folyik eljárás, miközben a bírósági döntés alapján újra gyakorolhatta ügyvédi tevékenységét.
A praxis visszaadásának ténye azért is került ismét a figyelem középpontjába, mert a bejelentések nyomán most már nemcsak a büntetőeljárás, hanem az ügyvédi hivatás szabályrendszere felől is vizsgálódás indult. A kamarának azt kell mérlegelnie, hogy a bejelentésekben foglaltak alapján fennállhat-e olyan körülmény, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét vagy a szakma megítélését érintheti.
A Helsinki Bizottság ügyére is hivatkoztak a bejelentők
A mostani bejelentések egyik fontos alapja egy másik bírósági döntés volt. A Fővárosi Ítélőtábla január 27-én jogerősen kimondta, hogy Völner Pál az igazságügyi tárca képviseletében megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor valótlan állításokat tett a szervezetről. A bejelentők szerint ez a döntés azért is lényeges, mert álláspontjuk szerint olyan magatartásról van szó, amely az ügyvédi hivatás megítélését is súlyosan érintheti.
A beadványban a bejelentők úgy fogalmaztak, hogy Völner Pál
„ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette”.
Ez az idézet változatlanul jelzi, milyen érvelés mentén kérték a bejelentők a fegyelmi vizsgálat megindítását. A bejelentés tehát nem pusztán a büntetőeljárás tényére épült, hanem egy olyan jogerős bírósági döntésre is hivatkozott, amely szerint Völner Pál korábbi állításai megsértették a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét.
A bejelentők érvelése szerint az ügyvédi hivatás tekintélye nemcsak az ügyvédi munka során tanúsított magatartással kerülhet veszélybe, hanem olyan ügyvédi tevékenységen kívüli cselekményekkel is, amelyek alkalmasak lehetnek a szakma társadalmi megítélésének rontására. A kamara előzetes vizsgálata most éppen arra irányulhat, hogy ezek a felvetések megalapozzák-e egy későbbi fegyelmi eljárás elindítását.
A vizsgálat még nem büntetés, de fontos fordulat a Völner-ügyben
A Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálata egyelőre nem jelent fegyelmi büntetést, és nem jelenti azt sem, hogy már döntés született volna Völner Pál ügyvédi jogállásáról.
A vizsgálat időtartama három hónap, amely egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. Ez idő alatt a kamara fegyelmi szerveinek azt kell tisztázniuk, hogy a bejelentések alapján fennállnak-e azok a körülmények, amelyek indokolhatják a fegyelmi eljárás megindítását. Amennyiben a vizsgálat során úgy ítélik meg, hogy erre van alap, akkor az ügy egy következő, már komolyabb eljárási szakaszba léphet.
A Völner-ügy eddigi története több szálon futott: a Schadl-féle vesztegetési ügyben emelt vádak, a praxis felfüggesztése, majd annak visszaadása, valamint a Magyar Helsinki Bizottság ügyében született jogerős döntés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a volt államtitkár neve továbbra is a közfigyelem középpontjában maradjon. A mostani kamarai előzetes vizsgálat újabb fejezetet nyit ebben a történetben.
Bár az eljárás kimenetele egyelőre nem ismert, a döntés jelentősége abban áll, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a két magánszemély bejelentése alapján szükségesnek látta a vizsgálat elrendelését. Ez pedig azt jelenti, hogy a beadványokban megfogalmazott aggályokat a kamara nem hagyta figyelmen kívül, hanem hivatalos vizsgálati keretek között kezdi el mérlegelni.
A következő hónapokban derülhet ki, hogy az előzetes vizsgálat eredményeként megindul-e fegyelmi eljárás Völner Pállal szemben. Addig is a mostani döntés fontos jelzés: a volt államtitkár ügye nem zárult le azzal, hogy ügyvédi praxisát 2025. december 2-án visszakapta, hiszen a kamara előtt most újabb kérdések kerültek napirendre.
2026. június 02. (kedd), 12:39
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
