Újabb munkaszüneti nap lesz Magyarországon !

Munkaszüneti nappá nyilvánítják a nagypénteket - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén, pénteken Budapesten.

Orbán: munkaszüneti nap lesz Nagypéntek

/Az 1956\-os forradalom és szabadságharc 60\./

évfordulója alkalmából, az áldozatok és üldözöttek emlékére rendezett eseményen a kormányfő köszöntőjében kiemelte: a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék.

Nyomasztó sötétség helyett

Orbán Viktor hangsúlyozta: a diktatúra hideg valósága felőrli az emberi méltóságot, utána általában üresség, megcsappant életerő, önfeladás marad.

Hozzátette ugyanakkor, Magyarországon a hőseink győztek, mert elérték, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, a szovjet megszállás alatt – ha titokban is -, de volt mire büszkének lennünk; elérték, hogy az utódokra nem a diktatúra negyven évnyi nyomasztó sötétségét, az emberi gyengeséget, a meghasonlást, hanem a kiállás, a bátorság, a hősiesség és a nagyság dicsőségét hagyták örökül.

A polgári berendezkedés a kereszténységnek köszönheti létét

A miniszterelnök kifejtette: “a protestantizmus a modern európai demokrácia és kultúra egyik alapvető építőeleme”.  A “hitvalló bátorság félévezredes hagyománya ma ismét mércét állít Európa elé”, mert ismét bátorság kell kimondani azt az egyszerű igazságot, hogy “a modern európai kultúra, a mai polgári berendezkedés a kereszténységnek köszönheti létét” – mutatott rá.

Úgy vélte, ma nemcsak “a gyökereinket akarják elvágni az európai politika színpadán, hanem ki akarják cserélni a talajt”, amelyből Európa szárba szökött, és gyakran ennek kimondásához sincs bennünk elegendő bátorság.

Csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandóak

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a hitbéli bátorságot a magyar református egyház magában hordozta akkor is, amikor “a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában elvették tőle nagy múltú iskoláit, amikor szellemi vezérét, tudós püspökét száműzetésbe kényszerítették, vezetőit békepapokra cserélték, lelkészeit pedig kegyelemkenyéren tartották”.

De aztán elérkezett 1956 októbere, amely bebizonyította, hogy “csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandóak”, és ismét újjáéledt a magyar református egyház – idézte fel.

A forradalomhoz nincs időzítőszerkezet

A kormányfő kiemelte: a forradalmak “sohasem tervezőasztalok mellett születnek”, nincs receptjük, forgatókönyvük, és néha “olyan lefojtott lelkiállapotból törnek elő, amelyre már nem is léteznek szavak”.

Mint mondta, a forradalmakhoz nincs mellékelve időzítő szerkezet sem, “a nemzetek lelki alkatának legbelsőbb és legmélyebb rétegeiből törnek elő, kivételes kegyelmi pillanatok, amikor hirtelen és látszólag minden előjel nélkül” felforr a körülöttünk lévő világ. Ezért a forradalmakat csak leverni lehet, legyőzni sosem, “folyamatosan ott parázslanak eltiprói talpa alatt” – fogalmazott.

Ha a bátor polgárok közössége alantas tömeggé alakul át

Úgy látja, a forradalom bukását csak az okozhatja, ha elveszíti céljai tisztaságát, amikor a bátor polgárok közössége dühös és alantas tömeggé alakul át, és ekkor kell színre lépniük “a lélek embereinek”.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban felidézte Gulyás Lajos református lelkész alakját, aki 1956. október 26-án, amikor a mosonmagyaróvári sortűz után meg akarták lincselni az ÁVH-sokat a feldühödött emberek, az életét tette kockára, hogy véget vessen az önbíráskodásnak, mert tudta, hogy “úgy mondhat igent a forradalomra, ha nemet mond a káoszra és gyilkolásra”. Később ezért koncepciós perbe fogták, kivégezték és jeltelen sírba temették – emlékeztetett.

Reformátusok ’56-ban

Hozzátette: emlékezünk azokra a lelkészekre is, akiket a forradalom és az egyház megújítása melletti kiállásuk miatt letartóztattak, börtönbe zártak, és arra is, hogy 1989-ig kellett várni, hogy a forradalom alatt elesett teológusok emléktáblát kaphassanak.

A miniszterelnök hangsúlyozta: tisztelettel adózunk a reformátusok előtt, akik részt vettek a harcokban, a sebesültek, üldözöttek mentésében, és azok előtt, akik őrizték a forradalom és a forradalmárok emlékét, imáikban hordozták a magyar szabadság ügyét és a gyászolók fájdalmát. 1956 református mártírjainak, hitvallóinak “példamutatása ma is velünk élő múlt”, amely hozzátartozik a nemzet és az egyház történetéhez – mondta.

Az egyházak feladata, hogy nagypéntek ünnep is legyen

Balog Zoltán hangsúlyozta: a mai világban szükség van az egyházak “becsületére, hitelére és súlyára”.

E társadalomban betöltött szerepükre válaszul lesz – huszonöt év késéssel – újra munkaszünet Jézus kereszthalálának emléknapja.

A miniszter kitért arra, hogy miközben az állam irányítja a nagy rendszereket, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a szociális ellátás, végső soron minden az egyes embereken múlik. Azon, hogy milyen emberek állnak a katedrán, a betegágy vagy az idős emberek mellett, milyen édesanyák nevelik és édesapák tanítják hazafiságra gyermekiket.

Az 1956-os forradalomról szólva Balog Zoltán rámutatott: 56 “fénylő csillag” nemcsak azért, mert “ott álltak elődeink, ahol kellett”, hanem mert 1956-ban “benne volt a történelmi tévutak kritikus szemlélete” is. A református megújulási mozgalom dokumentumaiban megjelenik “a bölcs, bűnvalló szembesülés”, hogy mi történik a református egyházzal, amikor “túlságosan is azonosulni akar ilyen vagy olyan politikai, történeti mozgásokkal”. Az a fontos tudás, hogy sohasem szabad összekeverni Isten és az ember munkáját, Isten dicsőségét és az ember kötelességét.

A miniszter kitért a múlttal való szembenézés fontosságára is. Nemcsak az áldozatokról, de – méltányossággal és testvéri szeretettel – a tettesekről is beszélni kell, a református egyház körében is. “Erre kötelez a múltunk és az egyház ura is – tette hozzá a tárcavezető.

Forrás: www.hirado.hu

2016. október 14. (péntek), 20:04