/Alig két és fél hónapja vezeti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt Unger Anna, de az intézmény eddigi munkája máris komoly elismerést kapott\./
„Unger Anna tényleg egy pitbull” – megszólalt a korábbi elnökjelölt
Jancsics Dávid nem kívülállóként figyeli az új vagyonvisszaszerzési hivatal működését. A nemzetközileg ismert korrupciókutató maga is versenyben volt az intézmény vezetéséért, ám 2026 augusztusában visszalépett a jelöltségtől.
Akkor úgy vélte, az új szervezet élére olyan vezető kell, aki könyörtelen következetességgel képes végigvinni a korrupciós ügyeket.
Most, néhány hónappal később, kifejezetten kedvezően értékelte Unger Anna munkáját.
„Egyelőre nálam az NVVH ötösre vizsgázott. Unger Anna tényleg egy pitbull. De nyilván még nagyon korai bármit mondani, mert nem tudjuk milyen irányt vesznek majd a nyomozások és miből lesz végül vádemelés.”
A szakember tehát egyszerre dicsérte az eddigi hatósági fellépést és figyelmeztetett annak korlátaira.
Unger Annát az Országgyűlés 2026. augusztus 28-án választotta meg, szeptember 1-jei hatállyal. Kinevezése előtt szakmai és politikai viták zajlottak, a Fidesz pedig már a kiválasztási eljárásban sem kívánt részt venni, mert alkotmányossági kifogásokat fogalmazott meg az új hivatal szabályozásával kapcsolatban.
Az intézmény első hónapjai mindenesetre megmutatták, hogy a hatósági munka nem maradt a politikai bejelentések szintjén.
Tiborcz István és Orbán Győző következhet? Ezt mondta Jancsics
A Portfolio-interjú legnagyobb visszhangot kiváltó része az Orbán családhoz kapcsolódó lehetséges további vizsgálatokról szólt.
Jancsics szerint Orbán Áron ügyének hatósági vizsgálata jelentős szimbolikus üzenettel bír, hiszen a volt miniszterelnök közvetlen családját is érinti.
A korrupciókutató ezután két újabb nevet említett:
„Nem csodálkoznék, ha Tiborcz vagy idősebb Orbán Győző, a volt miniszterelnök édesapja is viszonylag gyorsan a hivatal látókörébe kerülne.”
Fontos különbség, hogy Jancsics nem egy új nyomozás megindításáról számolt be, hanem saját várakozását fogalmazta meg.
A rendelkezésre álló, ellenőrzött információk alapján nem állítható, hogy Tiborcz István vagy idősebb Orbán Győző ellen az NVVH új büntetőeljárást indított volna. Az sem bizonyított, hogy bármelyikük érintett lenne a Seszták-ügyben lefoglalt készpénz eredetében vagy elrejtésében.
A két név említése ettől még politikailag jelentős: a korrupciókutató szerint az új intézmény hitelességének fontos része, hogy a vizsgálatok ne álljanak meg a korábbi hatalom befolyásos szereplőinél.
Elásott milliárdok: már több mint 6,4 milliárd forintnyi készpénzt találtak
A hivatal első időszakának egyik leglátványosabb eredménye a Seszták Miklóshoz kapcsolódó büntetőeljárásban végrehajtott nagyszabású kutatássorozat volt.
2026. november 12-én és 13-án Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében tartottak összehangolt hatósági akciókat.
Az NVVH közlése szerint a nyomozók a következő összegeket találták meg:
A megtalált készpénz akkori összértéke megközelítette a 6,5 milliárd forintot.
Pénzkötegek kerültek elő erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, valamint egy rejtett széfben is.
A hatóság videófelvételeket is nyilvánosságra hozott az akciókról.
Unger Anna később az RTL Házon kívül című műsorában arról beszélt, hogy a nyomozók előzetes információk alapján pontosan tudták, hol kell keresniük az elrejtett pénzt.
Csakhogy a látványos pénzhalmok mellett van egy lényeges jogi kérdés: a megtalált összeg tulajdonosát egyelőre nem azonosították nyilvánosan bizonyított módon.
Seszták Miklós védője, Papp Gábor ezért vitatta, hogy milyen bizonyítékok kapcsolják a készpénzt az egykori miniszterhez. Seszták tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
A pénz megtalálása tehát bizonyított hatósági eredmény, de nem jelenti automatikusan a bűnösség megállapítását.
A készpénz csak a kezdet lehet: ennél sokkal nagyobb vagyonokról beszél a szakértő
Jancsics Dávid szerint a készpénzben elrejtett milliárdok csupán egy részét jelenthetik azoknak a vagyonoknak, amelyek eredetét érdemes lehet megvizsgálni.
A korrupciókutató úgy véli, hogy a jelentősebb összegek sok esetben összetett vállalati struktúrákban, ingatlanokban, magántőkealapokban és más vagyonkezelési konstrukciókban jelenhetnek meg.
Az érintett vagyonok lehetséges összértékét több ezer milliárd forintos nagyságrendűre becsüli, de ez nem hatóságilag megállapított kárösszeg vagy bizonyítottan visszaszerezhető vagyon.
Pontos számot csak a szerződések, tulajdonosi viszonyok és pénzmozgások részletes feltárásával lehetne meghatározni.
A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a vagyon visszaszerzése lényegesen nehezebb lehet, mint annak felkutatása.
Egyes összegek büntetőeljárásokban kobozhatók el, más vagyonelemek sorsát jogszabályok rendezhetik, a már elköltött pénzek jelentős része viszont akár végleg elveszhetett.
Vagyis a milliárdok lefoglalása még nem egyenlő azzal, hogy az állam véglegesen vissza is kapta őket. A látványos felvételek után az igazán nehéz munka a bizonyítékok és a jogerős döntések világában kezdődik.
Újabb fontos fejlemény: Unger Anna a legfőbb ügyésszel egyeztetett
Miközben Jancsics Dávid értékelése megjelent, az NVVH működésében egy másik fontos esemény is történt.
A Legfőbb Ügyészség 2026. november 17-én kiadott hivatalos közleménye szerint Fejes Péter legfőbb ügyész fogadta Unger Annát és a hivatal elnökhelyetteseit.
A találkozón áttekintették az együttműködés irányait és feltételeit, valamint konkrét szempontokat fogalmaztak meg a közös munkához.
Megállapodtak abban is, hogy a két intézmény vezetése rendszeres munkamegbeszéléseket tart a jövőben.
Ez fontos lehet az eljárások szempontjából, hiszen a vagyonvisszaszerzési ügyek eredményessége nemcsak a nyomozati munkán, hanem a törvényes eljáráson, a bizonyítékok felhasználhatóságán és a bírósági döntéseken is múlik.
Jancsics ennél hosszabb távú kérdést is felvetett: az NVVH-nak idővel olyan intézménnyé kell válnia, amely nem kizárólag a korábbi kormányzat ügyeit vizsgálja, hanem a mindenkori hatalom korrupciós kockázataival szemben is képes fellépni.
Ez különösen fontos mérce lesz egy olyan hivatal esetében, amelynek működését már a létrehozásakor komoly politikai viták kísérték.
Az első hónapok mérlege tehát látványos, de a végső bizonyítványt még nem lehet kiállítani. Unger Anna hivatala jelentős mennyiségű készpénzt kutatott fel, nagy horderejű eljárásokban vett részt, és megkezdte intézményes együttműködésének kialakítását az ügyészséggel.
Hogy mindebből hány eredményes vádemelés, jogerős ítélet és tényleges vagyonvisszaszerzés lesz, azt a következő időszak mutathatja meg.
A korrupció elleni fellépés valódi próbája ugyanis nem az, hogy hány milliárdot sikerül lefényképezni egy asztalon, hanem az, hogy a feltárt ügyekben mennyi közvagyon kerülhet törvényesen vissza a közösséghez.
2026. november 18. (szerda), 19:10
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.