Utolsó útjára kisérték Bencét, aki belehalt a fájdalomba – a kisfia, Zsombika halála után három hónappal követte őt

Eltemették Bencét, aki belehalt a fájdalomba – a kisfia, Zsombika halála után három hónappal követte őt.

A tatabányai temető hétfő délutáni csendjét olyan mély gyász lengte be, hogy még a szél is megállt egy pillanatra. A fekete ruhás tömeg között nem volt, aki száraz szemmel bírta volna végignézni, ahogy a mindössze 24 éves Bagoly Bencét örök nyugalomra helyezik. A fiatal édesapa, aki nemrég még a kisfia, Zsombika sírjánál állt megtört szívvel, most már ott pihen mellette – örökre.

/A történet, amit egy egész város gyászol, szinte felfoghatatlan\./

Zsombika 2025 márciusában jött a világra, egészségesen, életerősen. A család boldog volt, mindenük megvolt, amire csak vágytak: egy kisfiú, akiért élni lehet. De a boldogság csak néhány napig tartott. Tizenegy nap. Ennyi adatott meg nekik.

A kisbaba március végén légzési nehézségek és kétoldali tüdőgyulladás gyanúja miatt kórházba került.

Az orvosok egy hét után hazaengedték, mindenki reménykedett. Ám április 11-én a legrosszabb történt: Zsombika szíve megállt. Az újraélesztés sikertelen volt. A rendőrség azóta is vizsgálja, történt-e orvosi mulasztás.

A tragédia nemcsak egy gyermeket, hanem egy egész családot darabokra tört. Bence azóta sem volt ugyanaz az ember. A Blikk júniusban még készített vele egy interjút, Zsombika apró sírjánál. Akkor a fiatal apa szinte suttogva mesélt: „Nincs nap, hogy ne gondolnék rá. Néha érzem, mintha még itt lenne.” – mondta könnyek között, miközben a kis sírra egy plüssmacit tett.

Bence évek óta súlyos szívbetegséggel küzdött. 2017-ben, egy rutin üzemorvosi vizsgálat során derült ki, hogy a szíve nem működik megfelelően. 2020-ban defibrillátort ültettek be, és az orvosok transzplantációt javasoltak. A beavatkozásra idén ősszel sor is került – ám Bence többé nem ébredt fel. Mintha a gyásztól meggyötört lelke egyszerűen nem akart volna visszatérni egy olyan világba, ahol a fia már nincs.

A temetésen Varga Dorka, a mindössze 19 éves özvegy zokogva borult rá a koporsóra. Szavai mindenkit megrendítettek:„Örökre a szívemben maradsz, drága szerelmem. Kérlek, vigyázz odafent Zsombira… Nagyon szeretlek! Hiányod megöl!”

A fiatal pár története most egy sírban ért véget – és talán újra kezdődött valahol, ahol nincs fájdalom.

A sírkertben fehér rózsák és apró plüssállatok borították be a dombot, rajtuk egyetlen felirat:„Apa és fia – együtt, örökre.”

A barátok és családtagok hosszú percekig álltak némán a sírnál. Senki nem mert megszólalni. Csak a szél suttogott valamit a fák között – mintha a két elveszett lélek üzenne vissza.

Egy barát így búcsúzott tőle a közösségi oldalon:„Bence mindig azt mondta, a szíve akkor dobban igazán, ha a kisfia mosolyog. Most már együtt vernek odafent, a csillagok alatt.”

 

Az emberek ilyenkor próbálnak kapaszkodót találni, de a fájdalom túl mély, a veszteség túl friss.

Egy fiatal élet, egy fiatal apa és egy apró baba – három hónap különbséggel távoztak, hogy újra egymásra találjanak.

Tatabánya gyászol, az ország velük együtt könnyezik.Mert vannak történetek, amelyek után nem maradnak szavak – csak csend, és egy kicsi sír, amin két név áll. ?

 

A család jelenleg új orvosszakértőre gyűjt, aki megfelelően meg tudja állapítani Zsombor halálának okát. 

2025. december 09. (kedd), 08:40

Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.

Előző

Következő

Hirdetés