Túlzottnak tartják a munkaadók panaszait a munkaerő-hiánnyal kapcsolatban Németországban a Hans-Böckler Alapítvány kutatóintézetének (WSI) közgazdászai – írja a Die Welt. /Sőt, egyenesen “alibinek”, hideg kalkulációnak nevezik, és károsnak a nem túl képzett dolgozók bevándorlásának ösztönzését új jogszabályokkal\./
A német gazdasági növekedés magas, az export virágzik, a vállalatok tele vannak megrendelésekkel. Ám ezeket állítólag egyre nehezebb kielégíteni, mert nincs elegendő szakember. Ezzel van tele a német sajtó jó ideje. (Részben emiatt odavándorolt több millió munkavállaló is a volt szocialista országokból – a szerk.
A DIHK kereskedelmi és iparkamara által nemrég publikált adatok szerint minden második vállalkozás arról panaszkodik, hogy nem talál elegendő szakembert az üres állásokra. Így összesen már 1,6 millió szakembert keresnek Németországban, ami a gazdasági növekedésre is rossz hatással lehet.
Az említett kutatóintézet tudósai azt írják, hogy a munkaadói állítások túlzóak és ellentmondásosak. Négy, alacsony képzettséget igénylő ágazatban, mint a vendéglátás, közúti áruszállítás, munkaerő-kölcsönzés és a biztonsági szolgáltatások, egyszerűen nagyon nagy a fluktuáció.
“A vállalkozók panaszai a szakemberhiányról annak a törekvésüknek a kifejezői, hogy a munkaerő-költségeket alacsonyan tartsák” – mondja a kutatók tanulmánya. (Német nyelven.) Sőt, kerek-perec azt mondják, hogy nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési készségből.
Tovább menve azt is mondják, hogy egy olyan bevándorlás-politika, amely az amúgy is alacsony bérű gazdasági ágakat bérüktől megfosztott személyekkel látná el, gazdaságilag káros.
(Ebbe a kategóriába elvileg sok magyar is beletartozhat, akik például a vendéglátásban vagy kiskereskedelemben, szállításban dolgoznak, de a személyek szabad mozgásáról szóló EU-szabályok miatt aligha rájuk gondoltak. Inkább az EU-n kívülről érkezőkről van itt szó – a szerk.)
Amint a tanulmány ábráiból is kiderül, minél inkább alacsony képzettségű munkakörök vannak egy adott ágazatban, annál nagyobb a munkaerő-problémájuk.
Az is kiderül a kutatásból, hogy az említett négy alacsony bérű ágazatban (vendéglátás, közúti szállítás, biztonság, munkaerő-kölcsönzés) 2012 és 2017 között alig emelkedtek valamicskét a bérek. Ha igen, akkor is inkább a vezető, magasabb képzettséget igénylő állásoknál.
A tanulmány viszont egyetért a munkaadókkal abban, hogy egyes műszaki szakterületeken, az építőiparban, valamint az egészségüggyel és ápolással kapcsolatos szakmáknál valóban munkaerő-hiány van.
A bérek lenyomásának, például olcsó bevándorlókkal például olyan káros hatása is van, hogy a termelékenységet növelő, a munkaerőt kiváltó beruházások, számítógépesítés, automatizálás elmarad – írják. Az új technológiákat ugyanis csak akkor alkalmazzák a vállalkozók, ha az kifizetődő.
A kutatóintézet amellett van, hogy az EU-n kívülről jövő szakembereket az említett négyféle alacsony bérű ágazatba nem kéne beengedni.
Ügyelni kéne arra, hogy ilyen módon, “kék kártyával” valóban képzett bevándorlók érkezzenek, és a fizetésük ne lehessen túl alacsony. Csak megfelelő állásajánlatok esetén engedjék be őket. Jelenleg sok dolgozni jövő bevándorló könnyen munkanélkülivé lehet, és így a tanulmány megfogalmazásában “zsarolhatóvá válik”.
Ha ugyanis nem találnak munkát 12 hónapon belül, akkor el kell hagynia az országot, ezért bármilyen alacsony bérért hajlandóak elhelyezkedni. A munkavállalók egymás alá licitálnak – írják.
2018. szeptember 05. (szerda), 17:03
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.