Végre vége az óraállítgatásnak! Elköszönünk a téli és nyári időszámítástól

Végre vége az óraállítgatásnak! Elköszönünk a téli és nyári időszámítástól

Évtizedeken keresztül minden tavasszal és ősszel át kellett állítanunk az órákat a téli és nyári időszámítás miatt. /Most azonban eljött az idő, hogy ezt a gyakorlatot magunk mögött hagyjuk\: az Európai Unió tagállamai úgy döntöttek, hogy végleg eltörlik az óraátállítást\./

Ezzel lezárul egy korszak, ami rengeteg vitát, kényelmetlenséget és egészségügyi kérdést vetett fel.

Miért volt szükség az óraátállításra?

A nyári időszámítást először az 1900-as évek elején vezették be, azzal a céllal, hogy az emberek jobban kihasználják a nappali fényt és így csökkentsék a világításra fordított energiafogyasztást. Magyarországon 1980-ban vezették be újra az évenkénti kétszeri óraállítást az energiamegtakarítás reményében. Tavasszal egy órával előre állítottuk az órákat, hogy hosszabb ideig élvezhessük a természetes fényt, míg ősszel egy órával visszaállítottuk, hogy a reggeli órákban világosabb legyen.

Miért vált problémássá az óraátállítás?

Az évek során azonban egyre több kutatás mutatta ki, hogy az óraátállításnak több hátránya van, mint előnye. A modern világban az energiafelhasználás nem csökkent olyan mértékben, mint azt eredetileg várták. A mesterséges világítás, az éjjel-nappal működő iparágak és a klímaberendezések használata mára háttérbe szorította az eredeti érveket.

Ezen felül az óraátállítás az emberek egészségére is negatív hatással volt. Az alvási ciklus megzavarása növelte a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, rontotta a közérzetet és a koncentrációs képességet. Különösen a tavaszi előreállítás okozott problémát, amikor sokan ingerlékenyebbé és fáradtabbá váltak az egy órával kevesebb alvás miatt.

Hogyan jutottunk el az eltörlésig?

Az óraátállítás eltörlésének kérdése hosszú ideje napirenden volt az Európai Unióban.

A közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorolt a döntéshozókra, hogy vizsgálják felül a rendszert. 2018-ban az Európai Bizottság egy nagyszabású konzultációt indított, melyben több mint 4,6 millió európai polgár vett részt. Az eredmények egyértelműek voltak: a válaszadók 84%-a támogatta az óraátállítás eltörlését.

Az Európai Bizottság ennek hatására javaslatot tett az óraátállítás megszüntetésére, amit az Európai Parlament is megszavazott. Az eredeti tervek szerint már 2021-től megszűnt volna az óraátállítás, de a tagállamok közötti egyeztetések elhúzódtak. A legnagyobb vita tárgya az volt, hogy melyik időzónában maradjanak: a téli (standard) vagy a nyári időszámításban. A döntés értelmében az egyes országok maguk határozhatják meg, hogy melyik időszámítást választják véglegesen.

Mi vár ránk Magyarországon?

Magyarországon is megszűnik az évenkénti kétszeri óraállítás.

Az ország dönthetett arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazza-e véglegesen. Mivel a kérdés összetett, számos szempontot kellett figyelembe venni, például a közlekedési rendszereket, az iskolai és munkaidő-beosztásokat, valamint az egészségügyi hatásokat.

Az emberek véleménye is megoszlik: sokan vonzónak találják a hosszú, világos nyári estéket, míg mások számára a téli időszámítás előnyei tűnnek fontosabbnak, mivel így a reggeli órákban tovább marad világos. Az elmúlt időszakban több szakmai és társadalmi egyeztetés zajlott, hogy a lehető legjobb döntés születhessen. Azonban bármelyik opció is lesz a végső választás, az évenkénti óraállítás mindenképpen a múlté lesz.

Miért jó, hogy megszűnik az óraátállítás?

Az óraátállítás eltörlése számos előnnyel járhat az emberek számára.

Az állandó időszámítás segít a stabil alvási ciklus fenntartásában, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és javítja az általános közérzetet. A munkavállalók és a diákok is profitálhatnak belőle, hiszen nem kell évente kétszer alkalmazkodniuk az időeltolódáshoz.

Emellett az állandó időszámítás kiszámíthatóbbá teszi a mindennapokat és megszünteti azokat az apró, ám zavaró változásokat, amelyeket a különböző országok óraátállítási rendszere okozott a nemzetközi közlekedésben és kereskedelemben.

Az óraátállítás 10 negatív egészségügyi hatása

Alvásritmus felborulása: Az óraátállítás megzavarja a test természetes cirkadián ritmusát. A tavaszi előreállítás különösen problémás, mert egy órával kevesebbet alszunk, ami felboríthatja az alvás-ébrenlét ciklusunkat.

Hirdetés

Ez álmatlansághoz és az alvásminőség romlásához vezethet.

Fáradtság és csökkent koncentráció: A megzavart alvási ciklus miatt sokan küzdenek a fáradtsággal és a koncentrációs nehézségekkel. Ez különösen veszélyes lehet a munkában és az iskolában, de akár a közlekedésben is, mivel növeli a balesetek kockázatát.

Hangulatingadozások: Az alvás hiánya és a felborult napi ritmus negatív hatással lehet az érzelmi egyensúlyra. Az óraátállítás után sokan tapasztalnak hangulatingadozásokat, ingerlékenységet és szorongást.

Depresszió kockázatának növekedése: Kutatások kimutatták, hogy az óraátállítás időszakában megnövekedhet a depressziós tünetek kialakulásának esélye. A cirkadián ritmus megzavarása hatással lehet a hangulatszabályozásért felelős agyi folyamatokra, ami hosszabb távon hozzájárulhat a depresszió kialakulásához.

Hirdetés

Szív- és érrendszeri betegségek kockázata: Az óraátállítás stresszforrásként hat a testre. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a tavaszi óraátállítást követő napokban növekszik a szívroham és az agyvérzés kockázata. A megzavart alvási ciklus ugyanis növeli a vérnyomást és a szív stresszterhelését.

Csökkent immunitás: Az elégtelen és rossz minőségű alvás gyengítheti az immunrendszert. Az óraátállítás következtében a szervezet kevésbé lesz ellenálló a fertőzésekkel és betegségekkel szemben, így hajlamosabbak lehetünk megbetegedni.

Emésztési zavarok: A cirkadián ritmus megzavarása az emésztőrendszer működését is negatívan befolyásolja. Az óraátállítás miatt előfordulhat étvágytalanság, gyomorégés vagy emésztési problémák, mert a szervezetnek időbe telik alkalmazkodni az új étkezési időkhöz.

Testsúlygyarapodás: A megzavart alvási ciklus hatással lehet az anyagcserére és az étvágyat szabályozó hormonokra. Az alváshiány növeli az éhségérzetet, különösen az édes és magas kalóriatartalmú ételek iránti vágyat, ami hosszú távon testsúlygyarapodáshoz vezethet.

Csökkent munkateljesítmény: Az alvásminőség romlása és a fáradtság következtében a munkahelyi és iskolai teljesítmény is csökkenhet. A koncentrációhiány, az álmosság és a lelassult reakcióidő negatívan hat az általános teljesítményre, ami hosszú távon hatással lehet a karrierre és a tanulmányi eredményekre.

Fokozott baleseti kockázat: Az óraátállítást követő napokban megnő a közúti és munkahelyi balesetek száma. A fáradtság, a csökkent koncentráció és a lelassult reakcióidő miatt a közlekedési és munkahelyi balesetek kockázata is jelentősen növekszik.

 

Összegzés

Az óraátállítás végleges eltörlése jelentős lépés az életminőség javítása felé. Bár évtizedek óta hozzászoktunk az évenkénti kétszeri óraállításhoz, most itt az idő, hogy búcsút mondjunk ennek a régi gyakorlatnak. Az állandó időszámítás szerint élve mindannyiunk élete stabilabbá, egészségesebbé és kiszámíthatóbbá válhat.

 

2024. október 04. (péntek), 05:46