Velkey György borította a bilit: Az eddigi legsúlyosabb ügy látott napvilágot!
Velkey György kitálalt: titkos milliárdok, tízezer vendégmunkás és Szijjártó új állása rázza meg a BYD-ügyet
Több tízmilliárd közpénz és tízezer vendégmunkás
Az Aranykonvoj-ügy, a Nemzeti Kulturális Alap körüli támogatási botrány, az egészségügyi visszaélések gyanúja, a százmilliárdos állami szerződések, a feljelentések és a letartóztatások után újabb súlyos dokumentumok kerültek elő. /Ezúttal a BYD szegedi beruházásához kapcsolódó iratokat találtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban\./
Velkey György László parlamenti államtitkár közlése szerint az Orbán-kormány több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztést vállalt a kínai vállalat kedvéért. Emellett közvetlen állami támogatást is ígértek a BYD-nek, ennek pontos összegét azonban üzleti titokra hivatkozva továbbra sem hozták nyilvánosságra.
Velkey annyit elárult: a támogatás nagyságrendje a debreceni CATL-gyárnak juttatott állami forrásokéhoz mérhető. Ez alapján nem néhány milliárdos ösztönzőcsomagról, hanem a magyar költségvetés számára is komoly terhet jelentő kötelezettségvállalásról lehet szó.
A nyilvánosságra került információk szerint az állam nemcsak közvetlen támogatást és kedvezményeket biztosított volna.
Ezen felül ott van a pontosan nem ismert közvetlen támogatás, az esetleges adókedvezmények és minden más állami vállalás, amely a gyár megépítéséhez kapcsolódhat. A teljes állami szerepvállalás így akár több százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet.
Ekkora összegnél már nem lehet mindent üzleti titokra hivatkozva elzárni a nyilvánosság elől. A vállalat üzleti érdekei védhetők, de az adófizetőknek joguk van tudni, milyen feltételekkel, milyen teljesítményért és milyen garanciák mellett költik el a pénzüket.
Különösen súlyos kérdéseket vet fel a foglalkoztatás ügye. Velkey György László a minisztériumban megtalált dokumentumokra hivatkozva azt mondta, a BYD körülbelül tízezer külföldi vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. Ez csaknem ugyanannyi ember, mint ahány új munkahely megteremtését a beruházás kapcsán korábban ígérték.
Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a szegedi gyár kizárólag külföldi dolgozókkal működne. Egy ekkora beruházás építési szakaszában, majd a termelés elindításakor és felfuttatásakor eltérő lehet a szükséges munkaerő létszáma és összetétele.
Az arány azonban súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az előző kormány pontosan milyen foglalkoztatási garanciákat kért a több százmilliárdosra becsülhető állami szerepvállalásért cserébe. Ha az állam közpénzből infrastruktúrát épít, adókedvezményt biztosít és közvetlen támogatást ad egy multinacionális vállalatnak, joggal várható el, hogy annak eredménye a magyar munkavállalók életében is érezhető legyen.
A most előkerült iratokból egyelőre az látszik, hogy a vendégmunkások behozatalához szükséges engedélyekről gondoskodtak. Az azonban már kevésbé világos, hogy milyen kötelező vállalások születtek a szegedi és a környékbeli dolgozók alkalmazására.
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője három alapvető elvárást fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban: a BYD tartsa be a környezetvédelmi szabályokat, biztosítson jól fizető munkahelyeket magyaroknak, és Szeged is részesüljön a gyár gazdasági eredményéből.
Szerinte az előző kormány tárgyalásain nem ezek az érdekek álltak az első helyen.
A beruházás jelentőségét nem érdemes elvitatni. Egy ekkora autógyár munkahelyeket teremthet, növelheti a helyi adóbevételeket, új beszállítói láncokat hozhat létre, és hosszú távon is meghatározhatja Szeged gazdaságát. Éppen a projekt mérete miatt nem mindegy azonban, milyen árat fizet érte az állam, kik kapják a munkát, és ki viseli a környezeti vagy gazdasági kockázatokat.
Az eddigi Orbán-kormányok gyakran már a beruházás bejelentését sikerként ünnepelték. Pedig egy gyár bejelentése csak a történet kezdete. A valódi mérleg azt mutatja meg, mennyi közpénzt kapott a vállalat, milyen kötelezettségeket vállalt érte, hány magyar embernek biztosított munkát, és ezekből a vállalásokból mennyit teljesített.
Ebben az ügyben jelenleg éppen ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Nem ismert a közvetlen támogatás pontos összege, nem világosak a foglalkoztatási garanciák, és az sem látható, hogy a több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztésért cserébe milyen számonkérhető kötelezettségeket vállalt a BYD.
A dokumentumok lehető legszélesebb nyilvánosságra hozatala ezért elkerülhetetlen.
Szijjártó tárgyalt a BYD-vel, majd vezető állást kapott a vállalatnál
A történet politikailag legsúlyosabb része nem csupán a támogatás nagysága, hanem az események sorrendje. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként a kínai autó- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb politikai támogatója volt.
Tárcája részt vett a vállalatokkal folytatott tárgyalásokban, az állami támogatások előkészítésében és a beruházásokhoz szükséges kormányzati döntések meghozatalában. A BYD szegedi gyáráról szóló egyeztetések és támogatási megállapodások is abban az időszakban készültek, amikor Szijjártó vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot.
Szijjártó később bejelentette, hogy hátrébb lép a hazai politikától, és a BYD nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként folytatja pályafutását. Állítása szerint nem lesz közvetlen feladata a magyarországi gyártással, hanem nemzetközi munkát végez, és sokat utazik majd.
Ez azonban nem oszlatja el az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket. A probléma nem kizárólag az, hogy Szijjártó a jövőben foglalkozik-e a szegedi gyárral. Azt is tisztázni kell, hogy miniszterként milyen döntésekben vett részt, milyen támogatásokat segített elő, milyen információkhoz jutott hozzá, és ezek után milyen feltételekkel szerződtette őt a kedvezményezett vállalat.
A rendelkezésre álló információk nem bizonyítják, hogy a BYD állása ellenszolgáltatás lett volna a korábbi kormányzati segítségért. Ennek megállapításához szerződésekre, döntési iratokra, kommunikációra és szükség esetén hatósági vizsgálatra lenne szükség. A látszat azonban olyan súlyos, hogy azt egyszerű kommunikációs magyarázatokkal aligha lehet eltüntetni.
Magyar Péter korábban azt mondta, a kezében tartja azt a megállapodást, amelyet Szijjártó Péter a BYD állami támogatásáról írt alá. A miniszterelnök akkor nem ismertette a dokumentum pontos tartalmát, csak annyit közölt, hogy a volt külügyminiszter jelentős támogatást lobbizott ki a kínai vállalatnak.
Velkey György állítása most újabb részletekkel egészítette ki ezt a képet. A közvetlen támogatás mellett több mint hetvenmilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésről, valamint tízezer vendégmunkás behozatalára szóló engedélyről beszélt.
A Tisza már felvetette, hogy Szijjártó Pétert személyesen hallgassa meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A volt külügyminiszter új állását azért tekintik kockázatosnak, mert korábbi tisztségében érzékeny gazdasági, diplomáciai és külpolitikai információkhoz férhetett hozzá, miközben most egy stratégiai jelentőségű kínai vállalatnak dolgozik.
A meghallgatás nem jelentene előzetes ítéletet. Lehetőséget adna arra, hogy Szijjártó válaszoljon: mikor kezdődtek a tárgyalások az új pozíciójáról, milyen szerepe volt a BYD támogatásainak előkészítésében, milyen döntéseket írt alá, és tudott-e már leendő állásáról, amikor még miniszterként a vállalat ügyeivel foglalkozott.
Azt is tisztázni kellene, milyen korlátozások vonatkoznak az államtitkok és a bizalmas információk felhasználására, illetve milyen díjazásért vállalta el a munkát. Ezek nem magánéleti kérdések, hanem egy volt külügyminiszter közfeladatából következő elszámoltathatóság részei.
A BYD-ügy azért lehet az eddig feltárt történetek egyik legsúlyosabbika, mert egyetlen pontban sűríti össze az Orbán-rendszer több visszatérő problémáját: a titkos állami támogatásokat, a külföldi nagyvállalatoknak adott különleges kedvezményeket, a vendégmunkások tömeges behozatalát és az állami vezetők magánszektorba történő átülését.
Mindez egyelőre nem jogerős ítélet, és nem bizonyított korrupciós konstrukció. A nyilvánosságra került dokumentumok és állítások alapján azonban olyan kérdések merültek fel, amelyekre a volt kormány szereplőinek érdemi, ellenőrizhető válaszokat kell adniuk.
Ki döntött a támogatás összegéről? Milyen vállalásokat tett cserébe a BYD? Miért engedélyeztek csaknem annyi vendégmunkást, mint ahány munkahelyet ígértek? Milyen garanciákat kapott Szeged és a magyar állam? Mikor kezdett Szijjártó tárgyalni a saját új állásáról, és tudott-e erről, amikor még miniszterként a vállalat ügyeivel foglalkozott?
Arra is választ kell adni, hogy miért maradt titokban a közvetlen állami támogatás összege, és mi indokolta a több mint hetvenmilliárd forintos infrastrukturális vállalást. Az adófizetőknek joguk van látni, milyen gazdasági, foglalkoztatási és környezetvédelmi garanciákért cserébe kötelezték el ezt a hatalmas közpénzt.
Volt már Aranykonvoj, NKA-botrány, Eximbank-ügy és százmilliárdos informatikai szerződés. Most pedig előkerült egy titkolt támogatási csomag és egy volt miniszter, aki az általa korábban segített vállalatnál kapott vezető állást.
A dominók valóban dőlni kezdtek. A kérdés már csak az, melyik irat lesz az, amelyik a teljes sort magával rántja.
2026. július 28. (kedd), 18:24
Kapcsolódó cikkünk
Drámai hír érkezett Szijjártó Péterről !Velkey György László jelentette be ! – erre sajnos nem volt felkészülve az ország ! Cikk a hozzászólásoknál olvasható >>>
Kétmilliárdos repkedés: nem turistaosztályon szolgálták a hazát
Nyilvánosságra...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
