Vigyázat, sok munkaadó visszaél a felmondással!!! FELMONDÁS közös megegyezéssel? ERRE NAGYON vigyázz, mert aljas módon átverhetnek és, amikor észreveszed MÁR KÉSŐ!
Járt már úgy, hogy amikor beadta felmondását, a munkaadója ragaszkodott a közös megegyezéshez? /Ne lepődjön meg, ma ez általános gyakorlat Magyarországon, amit „aljas felmondáspótló eszköznek” nevez a jogász szakma\./
„Aljas felmondáspótló eszköznek” nevezte a gyakorlatban a munkaviszony közös megegyezéssel való felmondását Pethő Róbert ügyvéd “A közös megegyezés problémái” című előadásában, amely a Wolters Kluwer által szervezett XIII.
Hozzátette: az ítélkezési gyakorlat szerint az az egyezség érvénytelen, amely nyomán a munkavállalót hátrány éri a Munka törvénykönyve (Mt.
EZ IS ÉRDEKELHET : 8 végezetes hiba, amit a dolgozók sokszor elkövetnek a felmondáskor! AZ emberek 90%-a nem tudja, pedig tanítani kellene annyira fontos!!!! >>>> ITT olvashatod el a teljes cikket!
Új trend a tárgyalótermekben, hogy a munkavállaló védői elmeszakértői véleményeket szereznek be annak igazolására, hogy a munkáltató által létrehozott körülmények miatt a munkavállaló nem volt döntésképes állapotban a közös megegyezés aláírásakor – említette az ügyvéd
Meccs a tárgyalóteremben
A Kúria szerint a statáriális jellegű eljárások érvénytelenek; az Mt. az ajánlat érvényességi idejéről nem mond semmit – idézte a tételes jogot Lőrincz György ügyvéd, aki azt javasolta, hogy a tárgyaláson érdemes olyan helyzetet teremteni, amelyben a munkavállaló ajánlja fel a közös megegyezést. Pethő Róbert úgy vélte, a munkáltatónak higgadt, nyugodt, tárgyilagos légkört kell teremteni a megbeszélésen, már csak azért is, mert egy esetleges bírósági eljárásban rajta lesz a bizonyítási teher.
Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem docense azt mondta: a tárgyalás menetének megítélésében eligazítást ad a jóhiszeműség és a tisztesség alapelve is. Kiemelte: a közös megegyezést akkor is meg lehet támadni a bíróságon, ha az egyik fél szerint az színlelt volt, vagyis az egyik oldalon hiányzott a szerződési szándék – ilyenkor azonban a mások lesznek a jogkövetkezmények, mint az érvénytelen közös megállapodásnál.
A próbaidő sem jelent teljes cselekvési szabadságot
A próbaidő nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, mégis általában a felek a törvényi maximumot, három hónapot kötnek ki a szerződések többségében – mondta Párkányi Rita A próbaidő és az általános magatartási követelmények című előadásában. A jogviszony próbaidő alatt sem mondható fel korlátozás nélkül: természetesen ekkor is tilos a joggal való visszaélés – emlékeztetett.
Az ügyvéd a próbaidő rendeltetésellenes kikötésének néhány jellemző esetét is felsorolta.
Forrás: Pr7/munkajog.huForrás: http://profit7.hu/
2020. február 03. (hétfő), 19:46
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.