Vizitdíj helyett: sok százezer forintot kéne fizetnie annak, akinek nincs rendben a tb-je
Drasztikus változás lehetőségét villantja fel az a jogszabálytervezet, amely a Népszava birtokába került. Akinek nincs rendben a társadalombiztosítási jogviszonya (tehát nem fizet maga után, vagy a munkahelye nem fizet ő utána az ingyenes ellátásra feljogosító szociális hozzájárulási adót vagy egészségügyi járulékot, és az állam sem fizet utána), annak ki kellene fizetnie az egészségügyi ellátásának az árát – ez a lényege a lap által megszellőztetett elképzelésnek. /\(Mivel még tervezet, ezért a kormány nem fogadta el, és könnyen lehet, több javaslat közül ez csak az egyik, és lehet, végül nem lesz az egészből semmi\./
Most az van, hogy amikor valaki háziorvoshoz megy, vagy szakrendelőbe, kórházba, ott ellenőrzik a tb-számát és azt, hogy rendben van-e a jogviszonya.
Ezt változtatná meg úgy a törvénytervezet, hogy nem az elmaradt, azaz be nem fizetett járulékot, adót hajtanák be rajta, hanem a kezelés árát vasalnák be – és ez sokkal többe kerül, mint amennyi az elmaradt járulék.
Most úgy körülbelül 400 ezer személynek nincs egészségbiztosítása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint, és minden huszadik beteg taj-kártyájának ellenőrzésekor gyullad ki a piros lámpa.
Ha megvalósulna az elképzelés, akkor bizony nagyon sokba kerülne a tb-jogviszony rendezetlensége. A lap azt írja:
Egy átlagos eset kórházi ellátásért 195 ezer forintot fizet az egészségbiztosító, de például a szívinfarktus kezelése 375 ezer forinttól indul.
Az átlagos 195 ezres kezelési költség persze a betegségtől függően sokszorosára nőhet. (A sürgős, életmentő ellátások elvben alanyi jogon, térítésmentesen járnak.)
A daganatos betegek egy adagnyi kemoterápiája például tipikusan 700 ezer forintba kerül, ám ebből legalább egy tízes sorozatra van szükség. Ahhoz, hogy valaki megkaphassa a rákgyógyszerét szükség van a célzást segítő molekuláris vizsgálatra is, már az belekerülhet másfél millió forintba.
2018. október 22. (hétfő), 19:02
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
