Mindenegyben blog
2015. augusztus 16. (vasárnap), 15:29

"Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton.. ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója.. ha nem lesz az edénykéje a megszokott helyen.. ha nem látod a csillogó vízcseppeket mindenhol, amikor ivott.. ha nem lóg a póráz az előszobában.. ha nem hallod kis mancsai kopogását.. ha nem kapja fel a fejét legkisebb mozdulatodra.. ha felriadsz éjjel, mert hiányzik valami, aminek a léte idáig benne volt mindenben... ...akkor előveheted a kopott nyakörvet, az elnyűtt játékot, a megrágott távirányítót, az összenyálazott könyvet, a képeket. Akkor végig tudod nyugodtan gondolni, mi volt, amíg hozzád tartozott. Hogy miért nem adtál neki, mikor türelmesen ült melletted és várt egy kicsi, nagyon kicsi falatot. Hogy miért nem mentél vele rögtön, amikor láttad, hogy mennie kell. Hogy mért kiabáltál vele a szétrágott papucs miatt, pedig ő egész nap rád várt. Mert az egész életét azzal töltötte, hogy rád várt. Mert dolgoztál, tanultál, moziba, strandra mentél. És ő várt. Nem haragudott, nem hibáztatott, nem panaszkodott. Öröm volt neki az is, ha várhatott rád. Nem értette, miért nem mehet veled mindenhová, hiszen neki az volt az álma: mindenhol veled, mindig. De az ő életét a tiéd határozta meg, az ő vágyait a tieid irányították. Az ő álmait te álmodtad meg helyette. Vedd elő a képeit. Mindet tedd félre, csak kettőt hagyj elől... Egy olyat, amire ha ránézel, elmosolyodsz.. És egy olyat, amitől elsírod magad. Ha jól választottál, csak egy kép lesz előtted."

"Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton.. ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója.. ha nem lesz az edénykéje a megszokott helyen.. ha nem látod a csillogó vízcseppeket mindenhol, amikor ivott.. ha nem lóg a póráz az előszobában.. ha nem hallod kis mancsai kopogását.. ha nem kapja fel a fejét legkisebb mozdulatodra.. ha felriadsz éjjel, mert hiányzik valami, aminek a léte idáig benne volt mindenben... ...akkor előveheted a kopott nyakörvet, az elnyűtt játékot, a megrágott távirányítót, az összenyálazott könyvet, a képeket. Akkor végig tudod nyugodtan gondolni, mi volt, amíg hozzád tartozott. Hogy miért nem adtál neki, mikor türelmesen ült melletted és várt egy kicsi, nagyon kicsi falatot. Hogy miért nem mentél vele rögtön, amikor láttad, hogy mennie kell. Hogy mért kiabáltál vele a szétrágott papucs miatt, pedig ő egész nap rád várt. Mert az egész életét azzal töltötte, hogy rád várt. Mert dolgoztál, tanultál, moziba, strandra mentél. És ő várt. Nem haragudott, nem hibáztatott, nem panaszkodott. Öröm volt neki az is, ha várhatott rád. Nem értette, miért nem mehet veled mindenhová, hiszen neki az volt az álma: mindenhol veled, mindig. De az ő életét a tiéd határozta meg, az ő vágyait a tieid irányították. Az ő álmait te álmodtad meg helyette. Vedd elő a képeit. Mindet tedd félre, csak kettőt hagyj elől... Egy olyat, amire ha ránézel, elmosolyodsz.. És egy olyat, amitől elsírod magad. Ha jól választottál, csak egy kép lesz előtted."

"Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton.. ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója.. ha nem lesz az...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 15. (szombat), 10:52

Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád. Csitáry-Hock Tamás

Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád. Csitáry-Hock Tamás

  Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 15. (szombat), 10:17

A szerelem művészete abból áll, hogy elengedjük a másikat, és teret adunk neki. Az igazi szerelemben a szabadság és a fejlődés ízét érezzük, és kapcsolatunk mentes minden ragacsos kötődéstől. Azok a tettek és érzelmek éltetik, amelyek révén együtt tanulhatunk és fejlődhetünk. Fontos számunkra, hogy párunk boldog legyen, és környezetünkben élők is jól érezzék magukat. A szerelem akkor működik, ha társunkat nem uralni és korlátozni akarjuk, hanem képesek vagyunk megmutatni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel eredendően rendelkezik - az erőt, a szépséget és a lehetőségeket -, majd ezeket együtt sugározzuk ki a térbe. Ole Nydahl

A szerelem művészete abból áll, hogy elengedjük a másikat, és teret adunk neki. Az igazi szerelemben a szabadság és a fejlődés ízét érezzük, és kapcsolatunk mentes minden ragacsos kötődéstől. Azok a tettek és érzelmek éltetik, amelyek révén együtt tanulhatunk és fejlődhetünk. Fontos számunkra, hogy párunk boldog legyen, és környezetünkben élők is jól érezzék magukat. A szerelem akkor működik, ha társunkat nem uralni és korlátozni akarjuk, hanem képesek vagyunk megmutatni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel eredendően rendelkezik - az erőt, a szépséget és a lehetőségeket -, majd ezeket együtt sugározzuk ki a térbe. Ole Nydahl

A szerelem művészete abból áll, hogy elengedjük a másikat, és teret adunk neki. Az igazi szerelemben a szabadság és a...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 14. (péntek), 23:24

És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet.

És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet.

Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 14. (péntek), 20:15

EGY MAGÁNYOS ANYA SZAVAI.....

EGY MAGÁNYOS ANYA SZAVAI.....

EGY MAGÁNYOS ANYA SZAVAI..... MEG SZÜLTELEK ÉS NEVELTELEK DE MÉGSEM ÉRDEKELLEK MÁR TÉGEDET ANYAI SZIVEM ANNYIRA FÁJ ÉS...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 14. (péntek), 08:51

"Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért egy pontra, ahol már nem akarom az időmet olyan dolgokra pazarolni, amelyek elszomorítanak vagy fájdalmat okoznak. Nincs türelmem a cinizmushoz, a szélsőséges kritikához és bármiféle elváráshoz. Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám. Többé egyetlen percet sem pocsékolok azokra, akik hazudnak, vagy manipulálnak. Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák. Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást. Nem jövök ki azokkal, akik képtelenek bátorítani és dicsérni. Untatnak a túlzások és nehezen viselem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet." (Meryl Streep)

"Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért egy pontra, ahol már nem akarom az időmet olyan dolgokra pazarolni, amelyek elszomorítanak vagy fájdalmat okoznak. Nincs türelmem a cinizmushoz, a szélsőséges kritikához és bármiféle elváráshoz. Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám. Többé egyetlen percet sem pocsékolok azokra, akik hazudnak, vagy manipulálnak. Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák. Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást. Nem jövök ki azokkal, akik képtelenek bátorítani és dicsérni. Untatnak a túlzások és nehezen viselem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet." (Meryl Streep)

"Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 13. (csütörtök), 12:20

Vedd észre, hogy mekkora erő van benned, és tudd, hogy bármikor használhatod, nem tűnik csak úgy el.

Vedd észre, hogy mekkora erő van benned, és tudd, hogy bármikor használhatod, nem tűnik csak úgy el.

Bízz a sorsodban, bízz abban, hogy mindig lesz tovább. Azzal, hogy stresszelsz, semmit sem érsz el, csak eltaszítod...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 13. (csütörtök), 11:09

"Nem akarom, hogy megbánd. Nem akarom, hogy egy napon rájöjj, hiba volt elengedned akkor. Hogy egyszer csak felbukkanj, és elém állj mindenre készen. Ez az ajtó már bezárult. És vannak olyan ajtók a szívünkben, amelyeket nem szabad többé kinyitni, lakatot kell rá tenni és elhajítani a kulcsot. Messzire. Mert már túl sokszor nyitottuk és zártuk, nyitottuk és zártuk, csak nyitottuk és zártuk… A sérelmek, mint csillagok az égen, fényesen jelzik a köztünk lévő távolságot. Túl sok seb és heg, kétértelmű hangsúly, szó és tett. Az a különleges érzés, ami miénk lehetett volna, lássuk be, két viszláttal ezelőtt lett volna... " Manna OWell

"Nem akarom, hogy megbánd. Nem akarom, hogy egy napon rájöjj, hiba volt elengedned akkor. Hogy egyszer csak felbukkanj, és elém állj mindenre készen. Ez az ajtó már bezárult. És vannak olyan ajtók a szívünkben, amelyeket nem szabad többé kinyitni, lakatot kell rá tenni és elhajítani a kulcsot. Messzire. Mert már túl sokszor nyitottuk és zártuk, nyitottuk és zártuk, csak nyitottuk és zártuk… A sérelmek, mint csillagok az égen, fényesen jelzik a köztünk lévő távolságot. Túl sok seb és heg, kétértelmű hangsúly, szó és tett. Az a különleges érzés, ami miénk lehetett volna, lássuk be, két viszláttal ezelőtt lett volna... " Manna OWell

"Nem akarom, hogy megbánd. Nem akarom, hogy egy napon rájöjj, hiba volt elengedned akkor. Hogy egyszer csak felbukkanj,...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 10. (hétfő), 22:48

Megkértem Istent, hogy védjen meg az ellenségeimtől és azt vettem észre, hogy egyre kevesebb a barátom.

Megkértem Istent, hogy védjen meg az ellenségeimtől és azt vettem észre, hogy egyre kevesebb a barátom.

             Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Õ azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a büszkeséget nem...

Mindenegyben blog
2015. augusztus 10. (hétfő), 14:58

A szépség nem hosszú haj, vékony lábak, barna bőr vagy hibátlan fogsor. A szépség az, amikor valaki sírt, és most mosolyog. A szépség a seb a térdeden, amit kiskorodban szereztél, amikor elbotlottál. Az, amikor a szemed alatt karika van, mert a szerelem nem hagyott aludni. Az az arckifejezésed, amit akkor vágsz, amikor reggel megszólal az ébresztő. Az, amikor lefolyik a sminked zuhanyzás közben. Az a nevetés, amikor mondasz egy viccet, de csak te érted. Az, amikor találkozik a tekinteted az Övével. A szépség az idő húzta vonalak összessége. A szépség, amit belül érzünk, de kívül is megmutatkozik. A szépség a sebhelyek, amiket az idő hagy rajtunk. Minden fájdalom és szeretet, amit az emlékek belénk véstek. A szépség az, hogy hagyod magad ÉLNI.

A szépség nem hosszú haj, vékony lábak, barna bőr vagy hibátlan fogsor. A szépség az, amikor valaki sírt, és most mosolyog. A szépség a seb a térdeden, amit kiskorodban szereztél, amikor elbotlottál. Az, amikor a szemed alatt karika van, mert a szerelem nem hagyott aludni. Az az arckifejezésed, amit akkor vágsz, amikor reggel megszólal az ébresztő. Az, amikor lefolyik a sminked zuhanyzás közben. Az a nevetés, amikor mondasz egy viccet, de csak te érted. Az, amikor találkozik a tekinteted az Övével. A szépség az idő húzta vonalak összessége. A szépség, amit belül érzünk, de kívül is megmutatkozik. A szépség a sebhelyek, amiket az idő hagy rajtunk. Minden fájdalom és szeretet, amit az emlékek belénk véstek. A szépség az, hogy hagyod magad ÉLNI.

A szépség nem hosszú haj, vékony lábak, barna bőr vagy hibátlan fogsor. A szépség az, amikor valaki sírt, és most...

1 ... 25 26 27 28 29

30

31 32 33 34 35 ... 205
Hirdetés
Hirdetés