Azt hiszed jól vagy egyedül, míg nem jön valaki, aki felborítja a gondosan felépített hétköznapjaidat. Ő az, aki védőbástyáidat szépen, lassan lebontja, míg nem felszínre bukkannak az érzések, amiknek létezéséről szinte már megfeledkeztél. Vele mindaz, ami ellen tiltakoztál fokozatosan értelmet nyer, vele válsz teljessé, egésszé. Ő az, akivel ismeritek egymás hibáit, gyengeségeit, s mégsem futamodtok meg. S most már Ő az, kinek jelenléte az egyik legtermészetesebb, mégis legvarázsosabb dolog a világon. Golden Dawn
Olykor éveket húzol le olyan ember mellett, akivel már utad rég nem fut össze. Talán a megszokás, vagy a félelem a...
Mindenegyben blog 2015. július 13. (hétfő), 08:45
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk És mindig kell idő arra, hogy szeressünk
Senki nem tökéletes és senkinek nem is kell tökéletesnek lennie: Senkinek nem könnyű, mindenkinek vannak nehézségei....
Mindenegyben blog 2015. július 06. (hétfő), 10:43
"Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből. Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben. Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek egymás árnyékában. Adjatok egymásnak a kenyeretekből, de ne ugyanazt a szeletet egyétek. Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok. Legyetek olyanok, mint két oszlop, melyek ugyanazt a tetőt támasztják, de ne akarjátok birtokolni egymást. Hagyjátok meg a másik függetlenségét. Örüljetek és táncoljatok együtt, de időnként engedjétek egymást egyedül lenni. Gondoljatok arra, hogy a lant húrjai is külön állnak, mégis ugyanaz a zene szól rajtuk." (Kahlil Gibran)
