Áldott legyen a keze, mellyel először emelt fel! A mosoly, melyet ragyogtatott rám. Hogy táplált, gondozott nappal és éjjel, legyen mindig áldott, az édesanyám! Áldott legyen a drága csengő hangja, melyen énekelt, csitított, mondott száz mesét! Olyan volt, mint regék csuda szép harangja, s nekem adta mindig kéretlen mindenét. Óvó tekintete is áldott legyen! /Mely első léptem óvta, elkísérte\./
Hirdetés
Akarta, hogy nekem jó legyen – nem lehetek elég hálás érte.
Hirdetés
Áldott legyen mindig minden perce, álma! A gondja, bánata legyen könnyű, áldott, mert életem virága tőle szökkent szárba, s neki adnám érte az egész világot. Csokorba kötném a holdat, a napot, minden fellelhető gyönyörű virágot. Nem kiabálnék, csak suttognám halkan, édesanyám, legyél áldott, ezerszer áldott!
2015. május 03. (vasárnap), 11:05
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
