És idővel megtanulod, hogy ha csak azért maradsz valakivel, mert gazdag jövőt ígér, előbb utóbb visszatérsz a múltba./Idővel megtanulod, hogy csak az tud boldogságot adni, aki elfogad hibáiddal, és nem akar megváltoztatni, de ha csak azért maradsz valakivel, hogy ne légy egyedül, idővel majd nem akarod látni\./
Hirdetés
Idővel megtanulod, hogy az igazi barát kevés, és harcolnod kell érte, mert másként körülvesznek a nem igazak.Idővel megtanulod, hogy a haragból kimondott szavak egy életen át bánthatják azt, akit megsérteni akartál.Idővel megtanulod, hogy mindenki mondhatja \"sajnálom\", de megbocsájtani csak a nagy lelkek tudnak.
Hirdetés
Idővel megtanulod, hogy ha megsértettél egy barátot, valószínű, soha nem lesz úgy, mint régen.Idővel megtanulod, hogy lehetsz boldog az új barátokkal is, de eljön az idő, amikor hiányozni kezd az a régi.Idővel megtanulod, hogy semmi sem ismételhető.Idővel megtanulod, hogy ha megalázol és lenézel egy teremtményt, előbb-utóbb visszakapod sokszorosan.Idővel megtanulod, hogy ha sietteted, kikényszeríted a dolgokat, nem válnak a remélté,és megtanulod, hogy a Ma a jó, pont ez a perc, nem a holnap;és megtanulod, hogy ha jól is érzed magad azokkal, akik körülvesznek, mindig hiányozni fognak azok, akik már nincsenek.
Hirdetés
Idővel megtanulod, hogy ha megbocsájtással próbálkozol, vagy bocsánatkéréssel, vagy kimondani, hogy szeretsz és vágyódsz, hogy szükséged van rá, hogy barát szeretnél lenni, egy sír fölött haszontalan.Megtanulod ezt mind, de csak idővel…….
2013. május 12. (vasárnap), 19:52
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ma van Advent első vasárnapja !Csak egy gondolat és kívánság !Kívánom , hogy boldogságban erő egészségben találjon ,...
Mindenegyben blog 2019. május 15. (szerda), 10:32
A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.” /Teréz anya/