(Müller Péter): És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten.”
Hirdetés
Hirdetés
„Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először, mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. /Már látom mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének\./
Hirdetés
Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a szíved kódolt adásait.
Hirdetés
Ha a szíved gyorsabban ver, az én szívem is hevesebben fog dobogni. És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten.”
(Müller Péter)
2015. május 11. (hétfő), 08:34
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
