Ha elromlik minden, mint megesik néha, Ha utad csak hegyre föl vezet a célba, Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol, Nevetnél bár, de sóhajtozol, Ha úgy érzed, a sok gond leterhel, Pihenj, ha kell - de soha ne add fel.
Az élet furcsa dolgokra képes, Ilyesmit párszor mindenki érez, Számos hiba épp azért történik, Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig. Ne add fel hát, ha lassan is haladsz, A siker talán már csupán egy arasz.
A cél sokszor nem oly távoli, Mint tétova ember balgán képzeli, Sokszor a küzdő nem várja meg, Hogy megnyerje a serleget, És túl késő, mire belenyilall, Hogy mily közel volt a diadal.
A siker a kudarcnak fordítottja - Kétség fellegének ezüst árnyalatja - És nem tudjuk, mily közel a siker, Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el; Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás - Ha húz még az ág is, harcolj tovább!
2015. április 19. (vasárnap)
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ma van Advent első vasárnapja !Csak egy gondolat és kívánság !Kívánom , hogy boldogságban erő egészségben találjon ,...
Mindenegyben blog 2019. május 15. (szerda), 10:32
A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.” /Teréz anya/
