Senki ne higgye, hogy különb másoknál, csak azért, mert az élettől többet kaphatott, hisz az élet visszavesz egyszer mindent s ő sem lesz több számára, mint egy testetlen ködfátyol, mit reá aggatott.
Hirdetés
Hirdetés
Kun Magdolna: Kifordított szívvel
Ha némely ember kifordítaná önnön szívét és meglátná, hogy legbelül mennyi helyet foglal el a kapzsiság és milyen kis részt kap benne a szeretet, elgondolkodna azon, hogy a képen lévő padon ő is bármikor ott ülhet. Mert nem az ember az úr, hanem az idő. Az nem válogat szegény s gazdag között. Ugyanolyan mély barázdát von mindenik arcára, és ugyanolyan ráncokat ölt a szemhéjuk fölött. Az idő könyörtelen, ám de mégis emberséges, mert egyformán osztja a múló napokat, melyek úgy értékelik magát az embert, mint ahogy azok értékelik hasonmásukat. Senki ne higgye, hogy különb másoknál, csak azért, mert az élettől többet kaphatott, hisz az élet visszavesz egyszer mindent s ő sem lesz több számára, mint egy testetlen ködfátyol, mit reá aggatott.
2014. december 14. (vasárnap), 06:52
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra: