2015. március 16-án reggel 8-9 között mentőt hívtam az exférjemhez, mert úgy ítéltem meg, hogy súlyos az állapota. Fájt a feje, vérzett az orra, nem tudott beszélni és elferdült a szája. Én a stroke tüneteit véltem felfedezni. A mentő elég gyorsan kijött. (Ez volt az egyetlen pozitívum a történtekben)
Hirdetés
Hirdetés
2015. március 16-án reggel 8-9 között mentőt hívtam az exférjemhez, mert úgy ítéltem meg, hogy súlyos az állapota. Fájt a feje, vérzett az orra, nem tudott beszélni és elferdült a szája. /Én a stroke tüneteit véltem felfedezni\./
Hirdetés
A mentő elég gyorsan kijött. (Ez volt az egyetlen pozitívum a történtekben) Egy fiatalember, aki be sem mutatkozott és egészen biztosan nem orvos, elkezdte vizsgálni, majd közölte velem, hogy csak magas a vérnyomása. Elég lett volna a körzeti orvos. Ennek ellenére ragaszkodtam hozzá, hogy kórházi ellátásra van szüksége. Beleegyezett, hogy bevigye.
Hirdetés
Úgy becsapta előttem az ajtót, hogy köszönni sem tudtunk egymásnak.. Egész nap várakoztunk, gondoltam vizsgálják. Délután 4 óra után már felhívtam telefonon, mert sokalltam a várakozást. Sajnos csak a tizedét értettem a beszédnek, amiből sikerült kihámoznom, hogy a sürgősségi osztályon ül és várakozik. Még nem vizsgálták meg. Nagyon dühös lettem. Miért mondják akkor, hogy azonnal hívjunk mentőt, ha egy napig várakoztatják?!!!! 5 órakor felhívtam a kórházat, ahol azt mondták, sok a beteg és rangsorolnak, eldöntik, kit kell előbb vizsgálni.
Hirdetés
Szerintük nem volt sürgős. Azt gondolom, ez a mentőstől származó információ volt. 6 órakor a fiam telefonált. Azt a választ kapta, hogy ha stroke-ja lenne már az osztályon feküdne. Biztos nem az van. Este 7 órakor vizsgálták meg. Egy másik várakozó hívott fel, mert már egyáltalán nem tudott beszélni. Megállapították, hogy stroke-ja van, ezért azonnal CT vizsgálatot kell végezni.
Hirdetés
9 óra 30 perc körül beszéltem vele ujra. Csak annyit sikerült megértenem, hogy már meg volt a vizsgálat, de még mindig a széken ülve várakozik. Már bele sem merek gondolni, mi várható ma!!!!! Talán jobb, ha az ember itthon meghal szép csendben. Ez a tortúra egy egészséges embert is megvisel. 24 óra étlen-szomjan, betegen, 65 évesen. Ez borzasztó!!!! Az ember végigdolgozza az életét és ez jár?!!!! Mindezért felelősnek tartom a mentővel érkező fiatalembert, a kórházat, de tisztelt kormányunkat is,mert nem tett semmit azért, hogy ez ne történhessen meg.
Hirdetés
Nemsokára nem lesz orvos ebben az országban, mert aki maradt, nem fogja bírni a terhelést. Nem új kórházat kell építeni, hanem a színvonalat emelni a már meglévőekben és az orvosokat megbecsülni. Pláne nem magánkórházat, amit az átlagember nem tud megfizetni. Vállalom a nevemet és szeretném, ha minél több fórumra el tudnám juttatni ezt az írást.Kérem ossza meg ön is! Üdvözlettel Szabó Éva
Egy szülésznő megállt a parkoló melletti árusnál, és az élete teljesen megváltozott A telefonbeszélgetések az anyjával...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2025. április 04. (péntek), 07:39
A féltékeny özvegy titokban eltemette a szerető fényképét férje mellé… de napokkal később olyasmi történt, amire a falu még évek múlva is emlékezni fog
A féltékeny özvegy titokban eltemette a szerető fényképét férje mellé… de napokkal később olyasmi történt, amire a falu...
Mindenegyben blog 2025. április 04. (péntek), 06:46
A szüleim kidobtak, amikor megszületett a kislányom… De egy különös öregasszony megmentett minket – és ami EZUTÁN történt, arra senki sem volt felkészülve! ?
Így zajlott le az utolsó vasárnapi családi ebédemElhoztam a menyasszonyomat, Nórát, hogy hivatalosan is bemutassam a...
Mindenegyben blog 2025. április 03. (csütörtök), 16:53
Ha ezt nem a saját szememmel látom, el sem hiszem! Egy cégvezető takarítónak álcázta magát, hogy megtudja, mi zajlik a háttérben – és amit talált, az maga volt a pokol! ?
A Fény Innovációi Kft. budapesti központjában a levegő szinte remegett a feszültségtől. Egy magas, elegáns öltönyös...
Mindenegyben blog 2025. április 03. (csütörtök), 15:33
Majdnem halálra fagytam nyolcévesen, amikor egy hajléktalan férfi megmentette az életemet – ma, harminc évvel később teljesen véletlenül újra találkoztam vele a budapesti metrón… és alig hittem a szememnek.