24 órát várt a két nyugdíjas néni, hogy ellássák őket a sürgősségin... Potyognak a könnyeim!
Hirdetés
Hirdetés
Feltöltöttem ezt a fotót, és a gép azt kéri, mondj valamit erről a fényképről... Mit is mondhatnék? A sürgősségi ügyeleten töltöttük az éjszakát. /Este tíz előtt érkeztünk, taxival, mert azt mondták így gyorsabb, mintha a mentőre várunk\./
Hirdetés
Nem szeretném leírni a részletes kórtörténetet, nincs erőm hozzá, és nem is ez a lényeg, de muszáj kiírnom magamból ezt a borzalmat, hátha elapadnak a könnyeim.
Amikor megérkeztünk felvették az adatokat, vérnyomást mértek, és kedvesen közölték, hogy majd vesznek vért, és a laboreredményre, legalább 1,5-2 órát kell várni, lesz egy vizsgálat, de türelem.
Hirdetés
..a folyosón ült tolószékben egy idős házaspár,mentővel jöttek, a többi beteg elmondása szerint,úgy délután hat körül. Igen, volt aki ennél is régebben várt, ezért volt ideje megfigyelni.Azt mesélték,hogy akkor lefürdették őket,( hallották, ahogy a néni panaszkodik,hogy nagyon hideg a víz.) Azóta nem történt semmi... a nénin alul semmi, csak a pelenka. Panaszkodik, hogy elveszett a papucsa, nagyon fázik...eljárkálnak mellettük,mint két kopott kidobott fotel mellett a lomtalanításon. A bácsi úgy egy óra körül, úgy döntött útra kel szerencsét próbálni, mert nagyon éhes.
Hirdetés
De csak egy lába van.Odaszaladtam mielőtt elesne,visszaült, a nénit betakargattam a lepedővel, sikerült visszazárnom a papírbőröndjük csatját, a bácsi magához vette a pénzes borítékocskát, és elgurult.. Vártunk.Vártunk, az orvosra,vagy egy nővérre,aki leveszi a vért,vagy a csodára,hogy történjen már valami.Egy ájulás közeli pillanatban,próbáltam segítséget kérni,vérnyomást mértek, és azt ígérték, mindjárt megvizsgálja valaki,de nem jött senki.
Hirdetés
újabb két óra telt el. Próbáltam a legjobb modoromat elővenni, ami már nagyon nehezemre esett, mert értem én, hogy kevesen vannak, és türelem, de amikor tehetetlenül nézed, hogy a szeretted kínlódik, elfogy a türelem. Többször is kérdeztem, hogy nem lehetne-e valamit csinálni, de csak ellenszenvet váltottam ki...Közben a bácsiért is aggódtunk, mert nem jött vissza. Kerestem a folyosó túl oldalán, de eltűnt. Aztán valaki visszatolta, a néni először nem ismerte meg. Vett kekszet és üdítőt, ettek.
Hirdetés
Valaki arra járt, akinek elpanaszolta,hogy azt ígérték elviszik majd őket szeretetotthonba, de itt vannak. Mondta a doktor nőnek, hogy reggel küldje őket, mert akkor estére, kapnak ágyat. Már nagyon fáradtak, nem feküdhetnének le valahol? Türelem! Közben ránk került a sor, Végre történik valami..Én kint maradtam, és a szívem szakadt meg,amikor a néni azt mondta,,,apa én olyan álmos vagyok lefekszem ide a kőre."Az járt az eszemben, Istenem! Olyanok mint két gyámoltalan kisgyerek.
Hirdetés
Belegondoltam, hogy őket is épp úgy babusgatta az édesanyjuk mint én az enyémeket, voltak szerelmes szenvedélyes fiatalok, ledolgozták az életüket,és tisztességben megöregedtek, de ez nem tisztességes.Felálltam, és lefotóztam őket.. észre vette valaki az üvegen túl, és nagyon csúnyán néztek, de nem érdekelt. Odabiccentettem, igen ez lesz. Híre lesz az embertelenségnek.És mintha ezzel a kattintással varázsütésre lehullott volna valami lepel a két kis öregről, amitől eddig láthatatlanok voltak, egy nővér odament hozzájuk hogy megnyugtassa őket,hogy hamarosan lesz vizsgálat, és lesz ágy.
Hirdetés
A mi vizsgálónkba is beszivárgott a hír, hogy itt van valaki aki fotózgat, Így lett ágy és infúzió.(reggel 7.30-ra labor eredmény is) A mellettem öt óra óta várakozó nő azt mondta, nehogy azt higgyem, hogy történik valami az öregekkel, és mégis. Csak tíz perc kellett hozzá.Láttam ahogy a nénit eltolják egy ágyon és csak azt mondogatta, ,,de ugye nem leszek egyedül.."Gondolkodtam,hogy megoszthatom-e ezt a képet, vagy személyiségi jogokat sértek vele, de aprócska vétség ez ahhoz képest amikor az emberi méltósághoz való jog sárba tiprásáról van szó. . http://www.fm3cafe.hu/
2016. november 19. (szombat), 09:49
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?