A bácsival ma találkoztam egy benzinkúton. Elmondta, hogy nem büszke rá, de tény hogy hajléktalan. Ma 80 forintja volt, abból evett és nem pénzt kér csak annyit hogy a papírját vigyem magammal, hátha tudok valamit. Nem szeretne hajléktalan maradni, dolgozni szeretne, segítsek ha tudok.
Hirdetés
Hirdetés
A bácsival ma találkoztam egy benzinkúton. Elmondta, hogy nem büszke rá, de tény hogy hajléktalan. Ma 80 forintja volt, abból evett és nem pénzt kér csak annyit hogy a papírját vigyem magammal, hátha tudok valamit. /Nem szeretne hajléktalan maradni, dolgozni szeretne, segítsek ha tudok\./
Hirdetés
Mondtam hogy ha gondolja kiteszem a Facebookra, azt mondta már volt ilyen, de minden lehetőség, úgyhogy csináltam róla is egy képet.
Hirdetés
Tudom hogy sokszor már el sem olvassuk a hasonló posztokat (én sem), megosztani pedig mégannyira nem (én sem), de mivel ez most velem történt mégis ezt kérem... Kedves kis- és sokismerősös (netán rajongósos) barátok, vagy azok barátai, adjunk egy esélyt a bácsinak, hátha most sikerül - végülis csak hat lépés a távolság és bárki kapcsolatba hozható bárkivel az ismeretségi láncon keresztül, nem???
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
