A biztonsági őr úgy bánt a nénivel, mint a kutyával!!! Ám ekkor jött olvasónk…
Hirdetés
Hirdetés
A biztonsági őr egy idős nénivel ordibál: „Kib*szlak innen, te büdös vénasszony!”-és közben lökdösi kifelé!!!
Egy olvasónktól, Ákostól kaptuk az alábbi beszámolót:
„A felségemnek most volt a szülinapja, és úgy gondoltam, beugrom az egyik bevásárlóközpontba, hogy vegyek neki valami szép ajándékot! Elindultam az asszony kedvenc boltja felé..
Erre látom, hogy a biztonsági őr egy idős nénivel ordibál, de durván: „Kib*szlak innen, te büdös vénasszony!!!!”-és közben lökdösi kifelé a plázából!!!
/Senki sem foglalkozott az egésszel, totális közöny az összes arcon\./
Hirdetés
. Csak továbbmentek!!
Eldurrant az agyam!!! Kényszerítenem kellett magam, hogy ne vörös fejjel és ordítva menjek oda a biztiőrhöz…Tudnom kellett: mivel érdemelte ki a nyolcvan körüli, nehezen mozgó, törékeny néni a trágár szavakat és a lökdösést??!
Odaléptem, és erőltetett udvariassággal megkérdeztem: „Mit tett ez a szegény hölgy, hogy így bánik vele?”
Erre a biztiőr összefüggéstelenül magyarázott valamit arról, hogy a bevásárlóközpont szabályai szerint ilyen ruhában nem lehet a plázában tartózkodni…
Hirdetés
Tehát ennyi?? Ezért kellett vele úgy beszélni, mint a kutyával? Jó, igaz… A néni tényleg nem az operabálhoz öltözött… Szakadt, fakó otthonka volt rajta.. De sokan még rosszabb ruhában őgyelegnek arrafelé… és azokba mégsem köt bele a biztonsági szolgálat!
„Ez a néni a nagyim barátnője, innentől átveszem!!!”-mondtam határozottan.
Hirdetés
Belekaroltam a nénibe, és elindultam vele az üzletek felé!!! A biztiőr se köpni, se nyelni nem tudott!! Valamit még utánunk kiabált, de elkotródott!
A néni hálásan rám nézett: „Köszönöm angyalom!! ÉLETEMBEN NEM ALÁZTAK MEG ÍGY…-és elsírta magát…Szegénykémnek percekig csak ömlöttek a könnyei, embert nem hallottam ilyen keservesen zokogni…
Végül összeszedte magát: „Mikor bejöttem venni az unokámnak egy pár fülbevalót, nem gondoltam, hogy ez lesz…”
Hirdetés
Elkísértem a nénit a boltba, és segítettem neki kiválasztani azt a pár bizsut, amit az unokájának szánt…És ki is fizettem helyette. Biztos, hogy máshol is van helye a pénznek..”
BECSÜLJÜK MEG az IDŐSEKET!! Ők neveltek fel minket! Ne kezeljük már őket úgy, mint egy állatot, csak azért, mert nem tudják magukat megvédeni!!! Nem ezt érdemlik!
Ha egyetértesz Ákossal, ne felejtsd el megosztani a szavait!
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
