A férfinak 3 lánya van, mindegyiket kiiskoláztatta, de szégyellte elmondani nekik, hogy miből teremti elő a pénzt

Hirdetés
A férfinak 3 lánya van, mindegyiket kiiskoláztatta, de szégyellte elmondani nekik, hogy miből teremti elő a pénzt
Hirdetés

Egy gyönyörű tanmesét mutatunk ma nektek, a szeretetről és a szorgalomról. Nagyon tanulságos…

 Soha nem mondtam a gyermekeimnek mi a munkám, mert nem akartam azt, hogy szégyelljék magukat miattam. /Amikor a legkisebb lányom megkérdezte, hogy mit csinálok egész nap, azt mondtam munkás vagyok\./

Hirdetés

Minden nap amikor végzek a munkámmal bemegyek lezuhanyozni a munkahelyemen, hogy még véletlenül se tudják meg a gyerekeim mit csinálok. Azt akartam, hogy a lányaim tanuljanak, hogy ne kelljen szégyenkezniük az emberek előtt, nem akartam, hogy lenézzék őket úgy ahogy engem.

Hirdetés

Minden megkeresett pénzemet a taníttatásukra fordítottam, magamnak nem vettem ruhaneműt, inkább nekik vettem könyveket. Azt akartam, hogy tiszteljenek, én szemetet takarítottam… Azelőtt való nap amikor a lányomat felvették az egyetemre, nem tudtam elegendő pénzt szerezni, hogy kifizessem az egyetemi díjának első részletét.

Ültem a szemetesládák mellett és potyogtak a könnyeim, minden kollégám csak nézett, de senki nem jött oda hozzám, hogy beszéljen velem.

Hirdetés
Úgy éreztem megszakad a szívem, nem tudtam mit fogok mondani a lányomnak amikor majd az egyetemi díjak kifizetéséről kérdez.

Úgy gondoltam, hogy semmi jó nem történhet egy szegény emberrel. A munkaidőm lejárta után minden kollégám leült mellém és megkérdezték, hogy a testvéremnek tekintem-e őket. Mielőtt válaszoltam volna, mindegyik nekem adta az aznapi fizetését. Megpróbáltam visszautasítani, de a következőt válaszolták: “Ma éhezni fogunk, ha erre van szükség ahhoz, hogy a mi lányunk egyetemre járjon.

Hirdetés

Nem tudtam válaszolni, aznap nem is zuhanyoztam mielőtt hazamentem, úgy léptem be a házamba mint szemetes és takarító. A nagyobbik lányom hamarosan elvégzi az egyetemet. Ők hárman már nem engedik, hogy dolgozzak. A nagyobbik lányomnak van egy négyórás munkahelye, a másik két lányom pedig különórákat tart. A nagyobbik lányom néha elvisz a régi munkahelyemre, ételt visz a volt kollégáimnak.

Hirdetés

Ők csak nevetnek és azt kérdezik miért eteti őket a lányom ilyen sok ennivalóval, ilyen sűrűn. A lányom pedig így felel: “Ti mind éheztetek azon a napon, hogy én ma az lehessek aki, azért imádkozzatok, hogy minden nap tudjalak etetni benneteket.” Az utóbbi időben már nem érzem szegénynek magam, bárki akinek ilyen gyerekei vannak csak gazdag ember lehet.

2021. november 26. (péntek), 09:29

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 15:26
Hirdetés

Csak egy festő voltam a parkban… aztán jött egy kislány, és vele együtt a csoda

Csak egy festő voltam a parkban… aztán jött egy kislány, és vele együtt a csoda

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd ecsettel a kezemben próbálom megmenteni az egyetlen gyermekemet. Furcsa ezt...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 14:02

Meghalt Lilla...egy ország imádkozott érte, hogy meggyógyuljon...végstádiumú betegséggel küzdött, de mindvégig Hősként viselkedett. Egy kislány maradt édesanya nélkül.. egy ország Lilla nélkül..

Meghalt Lilla...egy ország imádkozott érte, hogy meggyógyuljon...végstádiumú betegséggel küzdött, de mindvégig Hősként viselkedett. Egy kislány maradt édesanya nélkül.. egy ország Lilla nélkül..

 Elhunyt Lilla… egy ország imádkozott érte – hős volt a végsőkig ??️Megrendülten érkezett a hír: elhunyt Lilla, az a...

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 13:15

A kisfiú, aki egy vendéglő teraszán talált védelmezőkre

A kisfiú, aki egy vendéglő teraszán talált védelmezőkre

A halk kérésA budapesti éjszakának különös illata van: kicsit benzingőz, kicsit sült hagyma, kicsit tavaszi eső. A...

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 12:50

A fiam már nincs velünk… mégis megjelent az ablakban

A fiam már nincs velünk… mégis megjelent az ablakban

A fiam, Benedek, már egy hónapja halott volt, amikor a világ ismét megmozdult körülöttem — de nem úgy, ahogy reméltem....

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 12:17

Kinyitja a szemét, és minden megváltozik: egy anya első csodája

Kinyitja a szemét, és minden megváltozik: egy anya első csodája

A DÖNTÉS TERHEMindig azt hittem, hogy a család olyan, mint egy régi, hímzett terítő: mindenki más-más mintát sző bele,...

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 11:54

Egy rózsaszín ruha, egy gúnyos mosoly és egy felejthetetlen igazság

Egy rózsaszín ruha, egy gúnyos mosoly és egy felejthetetlen igazság

A rózsaszín napfelkelteA nevem Ilona, hatvanéves vagyok, és még soha nem drága ruhában, hanem mindig kötött pulóverben...

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 11:28

Miért mosta minden hazatérés után az ágyneműt? A valódi okra senki sem számított

Miért mosta minden hazatérés után az ágyneműt? A valódi okra senki sem számított

A Dunakanyar fölött lassan ereszkedett az alkony, és a sötétedő égbolt narancsos fényében békésen pihent a kisváros,...

Mindenegyben blog
2025. november 19. (szerda), 11:22

Felkapta az anyját a friss felesége helyett: a jelenet, amiről egy város beszél

Felkapta az anyját a friss felesége helyett: a jelenet, amiről egy város beszél

A hagyomány terheA kora nyári délután arany fényben úszott végig a Szarvasliget nevű kisváros utcáin, ahol mindenki...

Hirdetés
Hirdetés