A fiú minden egyes nap ad némi aprót a koldusnak. Ám egy reggel nyomát sem találja, szőrén-szálán eltűnt! Hosszú évek múlva megállítja egy férfi az utcán:

Hirdetés
A fiú minden egyes nap ad némi aprót a koldusnak. Ám egy reggel nyomát sem találja, szőrén-szálán eltűnt! Hosszú évek múlva megállítja egy férfi az utcán:
Hirdetés

A modern, felgyorsult világra sajnos az a jellemző, hogy mindenkit belepnek a gondok, amelyek elborítják a mindennapjainkat. Így egyre kevesebb kapacitásunk és figyelmünk marad arra, hogy mások gondjait is észrevegyük.

/Ha azonban erre mégis képesek vagyunk, nagyon sokat tehetünk másokért\./

Hirdetés
Az alábbi történet szereplője nem váltotta meg a világot, azonban az a kis odafigyelés és segítség, amit egy embertársának juttatott, annak az egy embernek valóban a világot, az életét jelentette.
Hirdetés

Egy 16 éves fiú nap nap után ugyanazon az útvonalon ment az iskolába, és bár neki sem volt sok zsebpénze, minden nap adott némi aprót egy hajléktalan koldusnak, hogy az élelmet vehessen magának belőle.

A koldus eleinte visszautasította a pénzt, mert átlátta, hogy egy tizenéves fiú nyilván szintén nem dúskál a pénzben, de egy idő után ráállt, hogy elfogadja a segítséget. Minden nap beszélgettek pár szót, és a srác megtudta, hogy a koldust Ivánnak hívták. Barátok lettek ebben a különös helyzetben.

Hirdetés

Aztán egy nap a koldus eltűnt, és a fiú soha nem látta őt többet.

Telt és múlt az idő, a fiú felnőtt, és már egy irodában dolgozott. Egy nap megállította az utcán egy öltönyös férfi. “Nem ismersz meg?” – kérdezte tőle. Nem tudta, hogy mit válaszoljon, mivel elsőre fogalma sem volt róla, hogy ki lehet.

Ám ahogy bámult az arcába, elkezdett derengeni, egykori hajléktalan barátjának, Ivánnak az arca.

Hirdetés
Nagyon megörült! Az öltönyös férfi elmondta, hogy a segítség és odafigyelés sok-sok évvel ezelőtt, segített neki kimászni a gödörből, mert erkölcsi támogatást is jelentett. Össze tudta szedni magát, hogy munkát találjon, aztán pedig összekuporgatott annyi pénzt, hogy pszichológushoz járjon, és rendbe tegye a lelkivilágát. Azóta már normális életet tud élni!

Ilyen sokat számít, hogy odafigyeljünk másokra! Te mikor segítettél legutóbb egy rászorulón?

2021. december 31. (péntek), 09:04

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 15:39
Hirdetés

A kifőzde tulaját megfélemlítették – a következő nap érkező idegenek mindent megváltoztattak!

A kifőzde tulaját megfélemlítették – a következő nap érkező idegenek mindent megváltoztattak!

A hajnal előtti csendA pesti külvárosban, ahol a buszok már négykor is csattogva indultak a garázsból, a Fenyves...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 15:36

Nem volt csoda, nem volt pénz: csak két ember, akik hittek abban, amit senki más nem mert.

Nem volt csoda, nem volt pénz: csak két ember, akik hittek abban, amit senki más nem mert.

A CSEND SZÉLEA hajnali eső úgy verte a város háztetőit, mintha minden egyes csepp egy-egy elfojtott sóhaj lenne. A...

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 15:28

A férfi már a tollért nyúlt – ekkor a pincérnő megszólalt, és leleplezte a titkos csapdát a szerződésben!

A férfi már a tollért nyúlt – ekkor a pincérnő megszólalt, és leleplezte a titkos csapdát a szerződésben!

A csend, amely mögött valami mocorogA Duna-parti Öreg Malom Étteremnek volt egy sajátos nyugalma: nem az a fajta,...

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 15:24

Megdöbbentő jelenet egy kávézóban: így bántak egy ártatlan nagymamával és unokájával!

Megdöbbentő jelenet egy kávézóban: így bántak egy ártatlan nagymamával és unokájával!

A kávézó fénye mögöttAz eső már reggel óta egyenletes, tompa zajjal verte a gang korlátját, mintha valami makacs...

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 15:21

Az utolsó fiók kinyílt — és vele együtt egy egész családi hazugság hálója

Az utolsó fiók kinyílt — és vele együtt egy egész családi hazugság hálója

A CSENDES APAAznap, amikor eltemettük Mikes Lacit, úgy éreztem, mintha valami régi, megszokott dallam szakadt volna...

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 14:59

A fiam sosem táncolhatott… míg egy pincérnő oda nem lépett hozzá. A következő percekben minden vendég sírt.

A fiam sosem táncolhatott… míg egy pincérnő oda nem lépett hozzá. A következő percekben minden vendég sírt.

Az első lépés a csend feléAmikor beléptünk a Fénykert étterem üvegajtaján, még a kabátomon át is éreztem azt a különös...

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 14:55

A kisfiú, akiről lemondtak: így kezdte el az első lépéseit egy konyhapadlón!

A kisfiú, akiről lemondtak: így kezdte el az első lépéseit egy konyhapadlón!

A gyanú árnyékábanA motor lassan elhalt a Komlós utcán, két sarokkal a ház előtt. Végre csend lett. Bálint Hajdú még...

Mindenegyben blog
2026. február 17. (kedd), 14:52

Egy idős nő betántorgott a hóviharban egy falusi presszóba – a tulajdonos pedig olyat tett, amitől megállt az ország szíve

Egy idős nő betántorgott a hóviharban egy falusi presszóba – a tulajdonos pedig olyat tett, amitől megállt az ország szíve

A Vihar ElőttA szél úgy kaparta végig a Fenyves presszó párás ablaküvegét, mintha be akarna törni, hogy maga alá...

Hirdetés
Hirdetés