Egy tehetős édesapja úgy döntött, megmutatja fiának a vidéki, szegény életet, hogy ráébressze gyermekét, mennyire fontos a pénz, és az ahhoz vezető út: a kemény tanulás. A fiú véleményét tanítani kellene!
Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt,hogy milyen szerencsés családban él.
/Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek\./
Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.
– Nos, mit gondolsz erről az útról?
– Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
– Igen.
– És mit láttál meg mindebből?
– Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak.
– A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak.
– A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát.
– Mi megvásároljuk az élelmet, nekik van sajátjuk a kertben. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
– Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.
Forrás: www.napjaink.org
2016. május 14. (szombat), 18:04