A haldokló fiú utolsó hónapjait a szegényeknek szentelte

Mikor Nicholas rájött, hogy meg fog halni, eldöntötte, hogy "ételt és Istent" ad a nélkülözőknek.

Ha csak egy pár napod lenne vissza az életedből, hogy töltenéd azt az időt? /A legtöbben valószínűleg a családjukkal vagy a barátaikkal lennének vagy talán ellátogatnának azokra a helyekre, melyekről mindig is álmodtak\./

A 19 éves Nicholas Peters, 3 évig küzdött a májrákkal, amikor rádöbbent, hogy már nincs sok ideje hátra, maradék idejét és az energiáját mások segítésére használta.

Miután kezelései alatt 15 alkalommal olvasta el a Bibliát, Nicholas ihletet kapott, hogy terjessze az Igét a nélkülözőknek és gondoskodjon számukra élelemről is.

Mellel, egy társával együtt, aki a családja bérelt szamara, Nicholas heti 40 órát töltött az utcákon, hogy „élelmet és Istent” adhasson a hajléktalanoknak - mesélte az édesanyja.

Konyhákon és hajléktalanszállókon végzett munkájával a tinédzser támogatást nyújtott a rászorulóknak. Ha mindez nem lenne elég, a munka befejezte után elindult a parkokba a maradék étellel.

Nicholas azon vágya, hogy segítsen a rászorulóknak, túllépett az étel és a lelki vigasz nyújtásán is.Önéletrajzok készítésében is segített és megoldást próbált találni a hajléktalanok alvóhelyének problémájára is. Mindezeket azzal a tudattal, hogy meg fog halni.

„Nicholas anélkül, hogy valaha is szándékában állt volna, megtanította nekem:

az, hogy kik vagyunk, annak mércéje, hogyan bánunk másokkal, mikor a legrosszabb napjainkkal nézünk szembe.

- írja egy levélben a nővér, aki ápolta őt.

Édesanyja elmondta, hogy fia „legnagyobb küldetése Isten Igéjének terjesztése volt, a hajléktalanok méltóságának visszaadása mellett”.

Egy szervezet díjat nevezett el róla. A jövőbeli díjazott egy olyan fiatal lesz, aki a szegényeket és a rászorulókat segíti. Frederic Ozanam, a Francia Egyetem diákja, aki a Szent Vincent de Paul Segítő Szolgálatot alapította, ezzel a díjjal tiszteleg Nicholas élete előtt.