A nagy nyugdíjátverés! Nem a fiatalok tartják el a nyugdíjasokat!!

A legkülönbözőbb – néha teljesen szélsőséges – vélemények hangzottak el a nyugdíjrendszerről, de matematikai módszerekkel történő érvelés alig hangzott el – írja Seres István nyugdíjas szegedi közgazdász. /– Az én álláspontomhoz legközelebb Csath Magdolna egyetemi tanár véleménye áll, amelynek lényege, hogy tiszta, biztosítási jogviszonyon alapuló nyugdíjbiztosításnak van jövője\./

Határozottan állítom, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszerbe nem szabad bevinni oda nem illő elemeket, mint például a gyerekek számát. Azonosulni tudok viszont Németh György nyugdíjszakértővel, hogy a nyugdíjrendszer feladata az aktív életszakaszban a megtakarítás és annak befektetése, a nyugdíjazás után pedig ezeknek az életjáradékká alakítása.

   Mit mutatnak a számok a 2011-es átlagos jövedelmek esetében? Képződik-e elegendő fedezet a későbbi, mondjuk 40 évnyi biztosítási jogviszony utáni nyugdíjfizetéshez? A KSH adatai szerint tavaly a havi átlagos bruttó jövedelem 213 ezer 100 forint volt, amelyből a munkáltató 10 százalékos nyugdíjjárulékot (havi 21 ezer 310 forint) vont le, és a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékból 24 százalékot nyugdíjbiztosításra számoltak el (havi 51 ezer 144 forint).

Ha a két összeget összeadjuk (72 ezer 454 forint), látható, hogy 40 év alatt a nyugdíjbiztosító 34 millió 777 ezer 920 forint biztosítási díjat szed be. Ha a biztosító a hozzá befolyt pénzt nyilván kellő hatékonysággal működteti (állampapírokba, jelzáloglevélbe, kötvényekbe, bankbetétekbe fekteti), havi tőkésítéssel könnyen elérhet 6 százalék kamat bevételt. Ebben az esetben az átlagos jövedelmű dolgozónknak az egyéni számláján, a járadék számításra vonatkozó képlet felhasználásával 144 millió 291 ezer 470 forint lesz.

   Ebből kitűnik, hogy a tőkefedezeti rendszerrel bőven van fedezet a nyugdíjra még akkor is, ha a férfiak átlagos életkora 69, a nőké pedig 76 év. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjasok a felhalmozott tőkének még a kamatát sem kapják meg. Ugyanis a 144 millió 291 ezer 470 forint 6 százalékos kamata évente 8 millió 657 ezer 488, ami havonta 721 ezer 457 forintot jelentene, vagyis lényegesen magasabb összeget kellene kifizetni, mint a mostani átlagos havi nyugdíj. Ez esetben pedig már örökjáradékról beszélhetünk, hiszen a tőke örökre a biztosítónál marad.

Mint a sima biztosító

   A nyugdíjbiztosítás esetében a biztosítónak a társadalombiztosító számít, a veszélyközösség tagjai a biztosítottak, a biztosítási esemény pedig az előre meghatározott 62 életév. Az pedig nem igaz, hogy a fiataloknak kell eltartani azokat a nyugdíjasokat, akik a társadalombiztosítónak 40-50 éven keresztül igen nagy összegű biztosítási díjat fizettek, hiszen 1998-ban a társadalombiztosítási járulék még 31 százalék volt, és előfordult olyan időszak is, amikor 14 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kellett fizetni.