A rendőr leint egy autóst, mert hasonlít az elhunyt fiára. Kisvártatva feltűnik neki egy tárgy a műszerfalon

Hirdetés
A rendőr leint egy autóst, mert hasonlít az elhunyt fiára. Kisvártatva feltűnik neki egy tárgy a műszerfalon
Hirdetés

/Néha a legkisebb dolgok, emberi gesztusok azok, amelyek aztán láncreakciót indítanak el, és emberek százezreit fakasztják könnyekre\: különösen megható tud lenni a mély emberi érzések megélése olyan emberek részéről, akik sok viszontagságon mentek keresztül\./

Hirdetés

Ez a történet egy hétköznapi igazoltatásnak indult: William Jazwinski egy tavaszi napon éppen munkába autózott, amikor látta, hogy egy rendőrautó villog rá, ő pedig annak rendje és módja szerint félre is állt. Azon gondolkozott, hogy milyen szabályt is szeghetett meg, de nem tudott rájönni.

Ám amikor a rendőr odalépett a kisteherautó lehúzott ablakához, elmondta, hogy nem igazoltatásról van szó, csak a katonai szolgálatát akarja megköszönni a férfinak.

Hirdetés
Nyilván a katonai lökhárító matricát vette észre a kocsi hátulján.

A rendőrtiszt kérdésére a volt katona elmondta, hogy 15 hónapot szolgált Irakban. A rendőrből erre előbukott, hogy a fia is Irakban szolgált, de sajnos hősi halált halt, soha nem tért vissza, és soha többé nem láthatja őt.

William már ekkor elérzékenyült, mert pontosan tudta, hogy miről beszél ez a rendőrtiszt, aki elvesztette a fiát.

Hirdetés
A rendőr ekkor meglátta az amerikai zászlót a műszerfalon, amely pont olyan volt, melyet amelyet akkor kapott a hadseregtől, amikor fia haláláról értesítették.

Hirdetés

Ekkor egy különös kéréssel fordult a volt katonához: megkérte, hogy hadd ölelje meg, mert annyira emlékezteti a fiára. Bevallotta, hogy azért is állította meg őt, mert azt gondolta, hogy ő az. Még mindig nem tudja elfogadni, hogy a fia már soha többet nem térhet vissza.

William könnyekig hatódott, és elfogadta az ölelést. Éppen ez volt az, amire szüksége volt: poszt traumatikus stressz szindrómával rehabilitációs programban vett részt, így az őszinte, emberi, érzések előtörése fantasztikus hatással volt a lelkiállapotára.

Ezért is osztotta meg a Facebookon ezt a rövid sztorit, amely annyi ember szimpátiáját és együttérzését érdemelte ki, hogy közel 200 000-en osztották meg.

Hirdetés

Megható volt? Ne felejtsd el megosztani, hogy a barátaid, ismerőseid is elolvashassák!

2022. február 24. (csütörtök), 08:28

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2025. szeptember 08. (hétfő), 06:50
Hirdetés

Ne húzzatok ki… mindkét lányom a kezemet fogja.” – Egy apa kétségbeesett szavai a vargasi lavina idején

Ne húzzatok ki… mindkét lányom a kezemet fogja.” – Egy apa kétségbeesett szavai a vargasi lavina idején

„Ne húzzatok ki… mindkét lányom a kezemet fogja.” – Egy apa kétségbeesett szavai a vargasi lavina idején1999...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2025. szeptember 08. (hétfő)

Tizennégy éves voltam, amikor elvesztettem édesanyámat a rák miatt.

Tizennégy éves voltam, amikor elvesztettem édesanyámat a rák miatt.

Az új mostohám kidobta anyám menyasszonyi ruháját – de apám közbelépettI. rész – Anyám emléke és a szent ruhaA nevem...

Mindenegyben blog
2025. szeptember 07. (vasárnap), 19:43

Két hajléktalan gyereket etetett – 12 évvel később egy luxusautó állt meg a háza előtt

Két hajléktalan gyereket etetett – 12 évvel később egy luxusautó állt meg a háza előtt

Két hajléktalan gyereket etetett – 12 évvel később egy luxusautó állt meg a háza előtt Egy szürke, fagyos kedd délután...

Mindenegyben blog
2025. szeptember 07. (vasárnap), 15:55

Tamás vagyok, 43 éves, három gyermek édesapja. Tavaly egy sátorban laktunk a város szélén, egy MOL-kút mögötti bozótosban. Munka sehol. Az orvosi adósságok nőttek, a feleségem elhagyott. A túlélés napról napra változott.

Tamás vagyok, 43 éves, három gyermek édesapja. Tavaly egy sátorban laktunk a város szélén, egy MOL-kút mögötti bozótosban. Munka sehol. Az orvosi adósságok nőttek, a feleségem elhagyott. A túlélés napról napra változott.

Az utolsó ezresNem hittem volna, hogy valaha is megosztom a történetemet, de az elmúlt hónapok olyan fordulatokat...

Mindenegyben blog
2025. szeptember 07. (vasárnap), 07:45

✨? 2025 legszebb újszülött videója! ?✨

✨? 2025 legszebb újszülött videója! ?✨

Egy újszülött meséje:Amikor megszülettem, mindenki nagyon örült, csak én nem, mert régebben jó helyem volt anyukámnál....

Mindenegyben blog
2025. szeptember 06. (szombat), 20:08

Két törött lábbal feküdtem a kórházban… és a szüleim mégis az esküvőre akartak kényszeríteni

Két törött lábbal feküdtem a kórházban… és a szüleim mégis az esküvőre akartak kényszeríteni

  Hat nap telt el azóta, hogy a baleset után bekerültem a kórházba. A napok összefolytak: infúziók, gyógyszerek, a...

Mindenegyben blog
2025. szeptember 03. (szerda), 19:16

A férjem kidobott a kemoterápia után – 24 órával később már térden könyörgött előttem a bocsánatért

A férjem kidobott a kemoterápia után – 24 órával később már térden könyörgött előttem a bocsánatért

Alig bírtam felcaplatni a lépcsőn a panelház bejáratához. Három kemoterápiás kezelés után ez nem csoda. A karszalag még...

Mindenegyben blog
2025. szeptember 03. (szerda), 15:41

Láttam egy gyereket a sulibuszon, ahogy a hátsó ablakot verte és segítségért kiabált – de amikor odaértem, olyasmi történt, amire nem voltam felkészülve

Láttam egy gyereket a sulibuszon, ahogy a hátsó ablakot verte és segítségért kiabált – de amikor odaértem, olyasmi történt, amire nem voltam felkészülve

Láttam egy gyereket a sulibuszon, ahogy a hátsó ablakot verte és segítségért kiabált – de amikor odaértem, olyasmi...

Hirdetés
Hirdetés