Gyerekek ilyen nincs!!!A SZOMSZÉDOM LEÖNTÖTTE A KOCSIMAT VÍZZEL FAGYOS IDŐBEN, MERT SZERINTE AZ "ÓCSKA RONCSOM" SZENNYEZI A LEVEGŐT A KÖRNYÉKEN SZOMSZÉD: „Követelem, hogy add el azt az ócska roncsot! Mérgezi a levegőt, amit a gyerekeim szívnak be!” ÉN: „Tényleg? És új autót is veszel nekem cserébe?” SZOMSZÉD: „Ha egy héten belül nem tünteted el, gondoskodom róla, hogy megszabadulj tőle!” A fenyegetését nevetve elintéztem... de egy héttel később, amikor kiléptem az ajtón, megdermedtem. A kocsimat vastag jég borította, pedig nem is esett eső! És ott ült a szomszédom a verandáján, kezében egy csésze kávéval, elégedetten vigyorogva: „Óvatosan — úgy tűnik, mostanában minden éjjel esik az eső!” Öt órán át kapartam le a jeget a kocsimról. Látszott, hogy ő remekül szórakozik, de nem is sejtette, hogy még aznap éjjel karma gondoskodik a visszavágásról! Éjfél körül egy furcsa, erős vízáramlás hangjára riadtam fel. Azt hittem, megint a kocsimat támadja, ezért kinéztem az ablakon. De amikor megláttam, hogy mi történt valójában, hangosan felnevettem! ?? ⬇️⬇️A teljes történet a kommentek között található. ⬇️
A szomszédom leöntötte a kocsimat vízzel fagyos időben – még azon az éjszakán megbánta
Házak között, csikorgó télben... egy történet emberségről, haragról, és visszafogott bosszúról.
Rita vagyok, egy magyar nő, aki mindig büszkén nézett a régi, 1989-es Skodámra. /Egyedül az emlékek miatt tartottam meg\: az apám tanított vele vezetni, és ő hagyta rám, amikor elment\./
Nem számítottam rá, hogy az új környékemen – ahol a házak tökéletesek, az autók pedig kizárólag új, csillogó modellek – a szomszédom, Tamás, pont emiatt fog céltáblának nézni.
Az első találkozás Tamással
Egy hideg őszi reggelen épp a Skodámat mostam.
„Elnézést, asszonyom!” – hallottam mögülem egy türelmetlen, mély hangot. Megfordultam, és egy drága kabátos, modoros férfi állt mögöttem, akinek a kinézete akár egy divatmagazin címlapján is megállta volna a helyét. Tamás volt az, az új szomszédom.
„Igen, segíthetek valamiben?” – kérdeztem, a mosószivacsot szorítva.
„Ez az autó…” – mutatott a kocsimra összehúzott szemöldökkel, szinte undorral.
Lassan letettem a szivacsot, és keresztbe fontam a karjaimat. „A Skodám egy emlék apámtól. Nem csak egy autó, hanem egy történet. Miért zavarja ez Önt ennyire?”
Tamás hidegen elmosolyodott. „Egyszerűen nem felel meg a hely szellemének. De tudja mit? Egy hét múlva remélem, már nem látom itt ezt a roncsot.” Majd rám nézett, egyértelmű fenyegetéssel.
Egy reggel, amikor minden megfagyott
Néhány nappal később, egy szokásos munkanapon, kimentem a házam elé, és ott állt a Skodám – teljesen beborítva jéggel. Nem volt természetes dolog: az autómat valaki szándékosan öntözte le az éjszaka közepén. A jég rétegesen fedte be, mintha egy egész éjjelen át szórakozott volna valaki slaggal.
A kezeim remegtek a haragtól, amikor észrevettem, hogy Tamás a verandáján ül, gőzölgő kávéval a kezében.
„Szép reggelt!” – kiáltotta gúnyosan. „Úgy tűnik, anyatermészet megharagudott az öreg Skodájára.”
Dühösen odamentem hozzá. „Ez már tényleg túlzás! Komolyan képes volt éjjel leönteni a kocsimat vízzel? Felnőtt emberként így áll bosszút?”
Tamás vállat vont. „Bizonyítson, Rita! Hiszen az éghajlat néha szeszélyes, nem igaz?”
Karma, ahogy fordul a világ
Aznap este különös hangra ébredtem: víz csobogott valahonnan. Kimentem az ablakhoz, és nem hittem a szememnek. A tűzcsap Tamás háza előtt eltört, és az egész udvarát, házát, és a drága Mercedesét elárasztotta a víz – ami azonnal jéggé fagyott.
A reggel beköszöntével Tamás egy kis kerti lapáttal próbálta leverni a jégréteget a kocsijáról, miközben láthatóan kétségbeesetten próbált úrrá lenni a helyzeten.
A segítség ára
Felvettem az apám régi jégkaparóját, és odasétáltam hozzá.
„Szüksége lenne egy kis segítségre?” – kérdeztem mosolyogva.
Tamás értetlenül nézett rám. „Miért segítene nekem ezek után?”
„Mert így tanított apám – mindig legyél jobb ember, mint azok, akik rosszul bánnak veled.
Órákig dolgoztunk, és a nap végére az összes jég eltűnt a házáról és az autójáról. Másnap reggel Tamás megjelent az ajtómban, kezében egy borítékkal. „Ezt azért hoztam, hogy kiengeszteljem önt. Tévedtem, és bocsánatot kérek.”
A borítékban 500 ezer forint volt.
Egy új kezdet
A pénzből rendbe hozattam a Skodámat. Új fényezést kapott, és a motor is megújult. Az „öreg Skoda” most már büszkén csillogott az új Mercedesek között. És ahányszor Tamás rápillantott, mindig megeresztett egy bólintást – egy halvány mosoly kíséretében.
Apám mindig azt mondta: „Az igazi emberség az, ahogyan a társaiddal bánsz, még akkor is, ha nem érdemlik meg.”
2024. december 31. (kedd), 08:47
