Amit ez a karcagi cigány fiú tett, azt eddig csak nagyon kevesen!
Hirdetés
Hirdetés
/\[IMAGE_BLOCK_0\]\./
Hirdetés
Végre a kezemben tarthatom az Orvosok c. lap 2016. téli számát, mely a Teva Gyógyszergyár exkluzív kulturális és szakmai magazinja, ahová tényleg csak a legnevesebb orvosok kerülnek be! 6 teljes oldal szól az életemről és a munkásságomról. A legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszerű cigányként egy ilyen neves és nívós újságba fogok bekerülni.
Hirdetés
Dicsőség az Úrnak!
Az újság sajnos nem megvásárolható, ez csak kifejezetten az Orvostársadalom részére jár névre szólóan, ezért az első hozzászólásokban lefotóztam a teljes cikket.” – írja Facebook oldalán ez a nem mindennapi fiatalember. Horváth József már gyerekként, a karcagi cigánytelepen sok ezer társával együtt. Azonban már akkor is mást akart, mint a többiek nagy része! Többre vágyott annál, mint hogy kétkezi munkából vagy segélyből tartsa fenn magát, és hamar megértette, hogy ehhez tanulnia kell!
Szerencséje volt: szülei minden erejükkel támogatták őt, és másik három testvérét is, a jó képességű, gyors felfogású gyerek pedig hamar sikereket ért el az iskolában!
Hirdetés Józsi eleinte jogi egyetemre szeretett volna menni, de a biológiatanára más irányba terelgette.
Hirdetés
Kiderült, a reál tárgyakhoz is van tehetsége, biológiában az országos tanulmányi versenyen első helyezést ért el!
Arra az egyetem alatt jött rá, hogy a genetika és a genetikai eredetű betegségek érdeklik igazán.
A mai napig ez a kutatási területe, kutatócsoportjával olyan genetikai markereket, jelzőket keres, amelyek idejében figyelmeztetnek a szájüregben kialakuló rákra.
Emellett előadásokat tart fiataloknak, elmondja nekik, hogy mindig van kiút, a legmélyebb helyzetből is, hogy sosem késő változtatni.
Hirdetés
Erről így nyilatkozott:
“Persze hogy illúzióromboló, ha az emberbe lépten-nyomon sulykolják, hogy kevesebbet ér, mint mások. De Isten azért adott szabad akaratot, hogy rendelkezzünk vele, és általa akár a legerősebb ellenszélben is lehessen előrehaladni. Mert nincs más választásunk.”
Cigány-magyar gyökereiről pedig ezt mondja:
Hirdetés „Ugyanannyira vagyok cigány, mint magyar. Ebbe az országba születtem, magyar vagyok.
Hirdetés
De ismerem a gyökereimet, tudom, honnan jöttem, cigány is vagyok. Ötven-ötven százalék.”
Végezetül álljon itt jelmondata:
Hirdetés “Hivatásod legyen: élni másokért, s mások boldogságában keresni a magadét.”
Szerinted is példamutató történet? Akkor oszd meg, hogy más is tudjon róla!
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
