Anita hálája üldözte – a hajléktalan esete a talált tárcával – Ferike nem is várt többet mint amit kapott – lesz e folytatás…
Hirdetés
Hirdetés
Kedves Anita, ott Miskolcon, a Petneházi utca környékéről! Itt a képen maga Csuha Ferenc helyi hajléktalan látható, akinek bevallása szerint minden nap meg kell küzdeni az életéért. /A szállás nem gond, tűri fagyot, az esőt , de a kajáért menni kell\./
Hirdetés
Betegen is, Ezekben a hideg napokban egész nap megy – mint az Urbán lelke – hogy meg ne fagyjon. Nappal keres búvóhelyet egy kis alvásra, mert az éjszakái soha sincsenek biztonságban.
Hirdetés
Miskolcon sok a nagy mellényes duhaj, garázda fiatal aki csak úgy nekimegy Ferinek. Megüti majd tovább megy. Elégedetten. Feri, mint mondja megszokta. Rá se ránt. Megbékélt a sorsával, számára természetes, hogy vannak köztünk olyanok akik a gyengébbeket, az elesetteket bokszzsáknak tekintik. Lelkük rajta. Feri viszont még egy kést se tarthat mert igazoltatásnál rögtön előállítják. Három napig ült a fogdában mert nem volt személyi igazolványa.
Hirdetés
Ellopták vagy elrabolták tőle, pénze meg nem volt az újra. Tudom ma már ingyen kaphat másikat.
Na kedves Anita, ahogyan hallom önnek is ellopták a tárcáját a vásári forgatagban. Oda lett a pénze. Az üres eldobott tárcát a fontos irataival éppen Feri találta meg. Jobb dolga nem lévén , pechére elvitte Önnek a lakására és minden kérés nélkül átadta. Gondolván ezzel a gesztussal sok időt fáradtságot megtakarít.
Hirdetés
Nem kell az okmányirodába mennie az új igazolványok kiváltására.
S mi volt a köszönet? A hála? Feri nem várt ilyet. Edzett fickó, az élet korán megacélozta. Csak úgy átnyújtotta a talált tárgyat Önnek. S erre kedves Anita maga annyit mondott, takarod, majd szájon vágta a fiút. Bátor asszonyka lehet. Feri feje aznap zsibbadt. Gondolta elmegy a rendőrségre és feljelenti Önt.
Hirdetés
Ám mégse tette. Tudja jól, ki hisz egy csövesnek, egy szakadt hajléktalannak. Mire kimagyarázza magát addig már meg is bilincselték. Mert nálunk ez a módi.
Kedves Anita, van e Önnek lelkiismerete. Tudja e, hogy mit jelent ez a szó? Ha igen szólaljon már meg, gondolja újra mit tett és ha a lelke ezt mégse viselné el tegye helyre , jóvá ezt a szörnyű tettét.
Kimondom, ha tudnám a címét is – Feri nem akarta megmondani – magam jelenteném fel.
Hirdetés
Garázdálkodni ugyanis még annak se szabad akinek napi 24 órában fedél van a feje felett.
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?