Az anya leveszi a zokniját egy hosszú munkanap után – látja hogy lánya hazudik mikor meglátja lábát
Hirdetés
Hirdetés
Egy tökéletes világban minden szó ami elhagyja szánkat az igaz, de azért a valóságban hajlamosak vagyunk néha kisebb hazugságokat kitalálni. /Főleg akkor, amikor még fiatalok vagyunk és nem akarjuk, hogy édesanyánk valamiért megbüntessen minket\./
Hirdetés
Valószínűleg ez volt a helyzet Katie Scarlett O’Connor 14 éves lányával is. Katie a Facebookon ezt a bejegyzést írta: “Részmunkaidőben dolgozó anyuka”
DAGENS DK
“Hölgyeim és uraim, így néz ki a lában egy hét után, miután épp egy 15 órás műszakkal végeztem. Levettem a zoknimat és láttam, hogy a lábam szép sárgás-barna színű.
A 14 éves lányom megesküdött arra, hogy nem használt lejárt szavatosságú önbarnító krémet, ami szekrényem mélyén lapult már egy éve. Annak ellenére, hogy a lábai szép világosbarna színűek, miközben az egész teste olyan fehér, mint egy albínóé. A mi bőrünk is pontosan ilyen fehér .
Arra is esküszik, hogy nem használta a zoknimat arra, hogy ezt az önbarnító krémet magára kenje, és arra is megesküdött, hogy nem rakta vissza ezt a zoknit a rohadt szekrényembe. Valahogy nem tudok neki hinni.
Egy héten keresztül súroltam, áztattam, szódabikarbónáztam a lábamat, hogy leszedjem róla ezt a trutyit, de a lábam még mindig szörnyű narancssárga színű. Elmondaná valaki, mit tegyek, mielőtt valaki mást kezdek el okolni?”
Hirdetés
A Dagens nevű oldalon, ahol ez a cikk megjelent, 84 000 válasz, 16 000 megosztás és 11 000 megjegyzés volt.
A lánya valószínűleg megtanulta, hogy nem kellene anyjának hazudnia – vagy Ön mit gondol?
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
