Az anyuka titokban lefotózta mit művel a srác az ő egyéves gyermekével. Most kétségbeesetten próbál a fiú nyomára bukkanni
Hirdetés
Hirdetés
A Palm Beach-en élő Katie Myers és férje nagyon izgatottak lettek, mikor megtudták, hogy gyermekük fog születni. Egy fiúcska./A terhesség problémamentes volt, megszületett a kis srác, és Katiék nagyon boldogok voltak a gyermekükkel\./
Hirdetés
De hónapokkal a születése után az anyát szörnyű felismerés rázta meg.
Katie rájött, hogy a fiuk nem fejlődik úgy, mint hasonló korú társai. Ezt rendszeresen meg kellett tapasztalnia, mikor összehasonlította őt más gyermekekkel. Az orvos kimondta a szörnyű diagnózist: Kaden gerinc-izomsorvadásban szenved. Soha nem lesz képes járni segítség nélkül.
Hirdetés
Csak kemény erőfeszítések árán lesz képes arra, hogy egyáltalán felüljön. És ami a legborzasztóbb, soha nem fog megöregedni.
Katie harcol a fiáért, Kaden is küzd. Minden nap egy újabb küzdelem neki, hogy egy-egy lépést megtegyen. Folyamatosan tanulja, hogyan üljön fel, hogyan emelje fel a lábát, hogyan használja a tolószéket. Katie hihetetlenül büszke a fiára. Gyakran mennek múzeumba, mert ott olyan sima a padló, hogy tudja a fiát pörgetni, és ezzel nagyon vidám pillanatokat szerez Kadennek. Egy nap tanúi voltak egy csodálatos találkozásnak.
Kaden elkezdett játszani színes golyókkal, melyeket mozgatni kellett a síneken. Katie a távolból figyelte a fiát, és hagyta hogy ő maga fedezze fel a játék örömét. Ekkor egy idősebb fiú lépett oda Kadenhez, és olyat tett, mely olyan mélyen megdobbantotta Katie szívét, hogy úgy gondolta lefényképezi kettejüknek ezt a közös pillanatát. A képet megosztotta a Facebook oldalán és a következő kommentet írta hozzá:
Hirdetés
“A múzeumi fiúnak. Nem tudom ki vagy, de köszönöm, hogy csodálatos vagy. Hagytad a fiamat játszani, és vele játszottál.
Hirdetés
Segítettél neki felszedni a labdákat a padlóról, mikor láttad, hogy ő egyedül nem képes erre. Nem kérdezted őt, mi van vele, miért nem tud járni, csak ránéztél, és cselekedtél. Kaden sok mindenben olyan, mint te, nagyon kíváncsi, és igen okos. Tudni akarja, hogyan működik körülötte a világ. Köszönöm, hogy segítettél neki a kart mozgatni, mikor láttad, hogy ő ehhez túl gyenge. Valószínűleg nem tudod, de a tetteddel a világot szebbé varázsoltad.”A névtelen fiú úgy tűnik nem is foglalkozott azzal, hogy akivel van, az egy kerekes székes kisfiú.
Hirdetés
Anélkül, hogy firtatta volna ezt, simán játszott Kadennel.“Szeretném elmondani a szüleinek, milyen hihetetlen és gondoskodó a fiuk, ahogy a gyermekünkkel bánt.”
Az anya elmagyarázza egy interjúban később, hogy nincs semmi gond, ha kérdeznek Kadentől. De ez a gondtalan idő a játszótársával, egyszerűen páratlan volt. Látni, ahogy normális gyermekként viselkednek vele, olyan sokat jelent a kisfiúnak, aki harcol a túlélésért minden nap.
A fotóval, Katie szeretné megtalálni a fiút, hogy megköszönje neki személyesen, másrészt szeretné felhívni a figyelmet Kaden betegségére.
Ha tetszett Kaden és a fiú története, ne felejtsd el megosztani!
2019. október 20. (vasárnap), 09:40
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
