Az apa megkérdezi ehet-e tolókocsis fia is az étteremben, amit a tulajdonos ekkor mond az zseniális
Hirdetés
Hirdetés
Ami még mindig gyakran hiányzik a mindennapjainkból, az az elfogadás. Igaz, hogy a világ sokat fejlődött ezzel kapcsolatban, még mindig sok a dolgunk ha erről a témáról beszélünk. De talán Steph Tate-től is tanulhatunk valamit az elfogadás témakörével kapcsolatban.
/Steph Tate épp a munkahelyén volt, ami az angliai Sheffield városában van\./
Hirdetés
A hölgy egy étteremben dolgozik és egyik nap éppen a pult mögött állt amikor odament hozzá az egyik vendég.
Hirdetés
Olyan kérdést tett fel, ami nagyon elgondolkodtatta őt.
Az történt ugyanis, hogy ez a férfi egy apa volt aki azt kérdezte a hölgytől, hogy bejöhet-e a fia is. Steph erre azt válaszolta, hogy "miért ne?"
Az apa ekkor elmondta, hogy a fia tolókocsiban ül, néha furcsa hangokat ad ki vagy nagy mozdulatokat tesz a kezével. Nem olyan régen elküdték őt egy étteremből mert a fiú zavarta a vendégeket.
Steph nagyon meg volt lepődve és azt mondta, hogy az ő fia és más fogyatékkal élő is bármikor bemehet aThe Barrel at Chapeltown-ba és nagyon szívesen látják őket.
Hirdetés
A hölgy azonban nem tudta kiverni azt a történetet amit az apától hallott, ezért úgy döntött, ír ezzel kapcsolartban egy
A hölgy írt az esetről és azt is leírta, hogy ő és kollégái mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy náluk a fogyatákkel élő vendégek is jól érezzék magukat. Ha kell, akkor kihúzzák az asztalokat, bekapcsolnak nekik valamilyen gépet amire szükségük lehet, vagy ha kell átalakítják az asztalok és a székek elrendezését.
Hirdetés
A hölgy még ezt is hozzátette:
"Ha otthon vagy egy tolókocsis gyermekkel, partnerrel vagy baráttal, akkor hozd el őket ide. Ha valamelyik vendégünknek ez nem tetszik és tiszteletelnül bánnak Veletek, akkor megkérjük majd őket hogy ők távozzanak. Nektem nem kell elmennetek. Steph"
A hölgy bejegyzése nagyon hamar elterjedt és most reméljük, hogy sok étterem és kávézó fogja őt követni és ők is hasonló intézkedéseket fognak bevezetni.
Hirdetés
Nagyon fontos, hogy minden vendég úgy érezze, szívesen látják őt, attól függetlenül, hogy mi a problémájuk. Kérjük oszd meg ezt a cikket, ha egyetértesz ezzel.
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
