Az édesanya eladta halva született babája kiságyát. A vevő egy hét múlva visszatért, és arra kérte, hogy nézzen bele a csomagtartóba

Egy édesanya számára talán nincs is annál szörnyűbb érzés, mint ha elveszti a gyermekét. A fiatal nő, Valerie Watts óriási örömmel fogadta, amikor teherbe esett, és alig várta már gyermeke megszületését.

/Rengeteg előkészületet tettek, gyönyörűen berendeztek a kicsinek a házukban egy szobát, megvettek bele mindent, amire egy kicsi gyereknek szüksége van\./

A gyerekőrtől kezdve a kényelmes kiságyon és a legkülönbözőbb játékokon át a csöppnyi ruhákig volt ott minden.

Valerie már a kilencedik hónapban járt, és már egyre közeledett a szülés időpontja.

Azonban valami megváltozott: a szíve alatt hordott kisbaba először egyre kevesebbet, aztán pedig már egyáltalán nem mozdult. Az orvos nem sokkal a szülés előtt közölte vele a szomorú valóságot, amely miatt csaknem megszakadt a nő szíve: gyermeke már nincs életben, halva fog születni!

Hirdetés.

A nő fájdalma akkora volt, hogy sokáig egyáltalán nem nyúlt hozzá reménybeli kisfia szobájához, amit akkora műgonddal rendezett be.

Végül egy idő után szinte kényszerítette magát arra, hogy lezárja a múltat. Erőt vett magán, és garázsvásár keretében úgy döntött, hogy eladja a kisfiának szánt holmikat.

A leginkább a kiságyhoz kötődött, ennek értékesítésére szánta el magát a legnehezebben. Bár úgy érezte, hogy ezek a darabok senkinek sem fognak kelleni, egy kedves idős úr, Gerald végül mégis megvette azokat.

A bácsinak az volt a hobbija, hogy barkácsolt, és tárgyakat alakított át.

A kiságyat is ilyen célra szánta. Persze fogalma sem volt arról, hogy mi a története…

Hirdetés.

Végül mégis eljutott hozzá Valerie szomorú kálváriájának híre: a bácsi felesége beszélgetett egy kicsit a fiatal nővel, így ő tudomást szerzett a történtekről. Ahogy hazafelé haladtak az autóban, megosztotta a fiatal nő bánatát a férjével. Végül az idős pár úgy döntött, hogy vissza kellene adniuk a kiságyat fiatal nőnek, mivel annyira sokat jelent a számára.

Viszont úgy érezték, hogy csak növelnénk a bánatát, hogyha abban a formában kapná vissza, ahogyan azt eladta. Ezért a bácsi úgy döntött, hogy a kisfiú emlékére egy gyönyörű kis paddá alakítja azt, mint egy emlékműként.