Az új szomszéd kavicsot öntött a házunk elé. Udvariasan kértem, hogy takarítsa el, de bocsánatkérés helyett a szomszéd gúnyos mosollyal az ajtóra mutatott: — Ez az én problémám. Akkor oldom meg, amikor úgy érzem, hogy szükséges. Ekkor rájöttem, hogy ezzel az emberrel nem lehet békésen megegyezni. Így aztán meg kellett tennem valamit, amiről egyáltalán nem bánom. A szomszéd kezdte kerülni a közvetlen kommunikációt.
Hirdetés
Hirdetés
Egy reggel, egy szomszéd kavicsot borított a házunk elé és megtagadta, hogy eltakarítsa: Ez volt, amit tennem kellett.
Néhány évvel ezelőtt, egy férfi költözött a békés falunkba és felforgatta a megszokott világunkat. /Mint később kiderült, az új szomszéd egy volt katona volt\./
Hirdetés
Ő és a felesége azonnal felkeltették a szomszédok figyelmét. Az emberek gyanakvással néztek rájuk: túlságosan különböztek a falu lakóitól.
Hirdetés
De őszintén szólva, nem értettem, miért voltak ilyen előítéletesek velük szemben. Jogosan vásárolták meg a telket, senkit sem zavartak.
A telkük tele volt mindennel. Így egy szombaton, amikor megérkeztünk a nyaralónkhoz, „kellemes meglepetés” várt ránk: éppen a bejáratunk előtt hatalmas kavicskupac hevert. Az első reakcióm az volt, hogy azonnal eltakarítsam, de úgy döntöttem, hogy ezt másnap reggelre halasztom.
Hirdetés
Ekkor rájöttem, hogy ezzel az emberrel nem lehet békén hagyni a dolgokat. Nem akartam megvárni, amíg ő „jónak látja”. Így este, egy lapáttal áthordtam a kavicsok felét a saját telkemre. Reggelre a szomszéd meglepődött. Ott állt a kapuban, nézte a megcsonkított kavicshalom és láthatóan próbálta felfogni, mi történt. Amikor odalépett hozzám, nyugodtan mondtam neki:
– Mivel úgy döntöttél, hogy kavicsot borítasz az ajtóm elé, ez azt jelenti, hogy ennek a halomnak egy része mostantól az enyém.
Hirdetés
Tekintsd ezt bérleti díjnak.
Hosszú ideig csendben állt, majd motyogott valamit, hogy: „Ez aztán az esz! Nem?” – kérdezte.
– Ez aztán az esz, ugye? – ismételtem meg.
Most van készleten kavicsunk, amit felhasználhatunk az út javítására. És a szomszéd elkezdett kerülni minden közvetlen kommunikációt.
2025. január 29. (szerda), 17:18
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A vőlegényem tudta, hogy a szüleim nagyon gazdagok. Ezért úgy döntöttem, próbára teszem: azt mondtam neki, hogy...
Mindenegyben blog 2025. április 20. (vasárnap), 16:01
Betöltöttem az 58-at, és most nincs hová hazamennem. Mindez a saját gyerekeim miatt történt! Nem kívánnám ezt a sorsot senkinek – még az ellenségemnek sem..