Budapest- Cipő nélkül kizavarni egy hajléktalant a rekord hidegbe?
Hirdetés
Hirdetés
Ma hajnalban rekord hideget mértek. Budapesten is. Kihaltak az utcák, már napok óta alig teszik ki a lábukat otthonaikból az emberek. Már persze azok, akiknek van hol laknia. Az aluljárókból is eltűnt rengeteg otthontalan, még azok közül is sokan mentek be védett helyekre, akik máskor mindenáron igyekeznek elkerülni a szállókat,írja a reflektor.blog.hu
/A Blahán lévő Burger Kingben ma sem volt hideg\./
Hirdetés
A kajával sem volt gond.
Hirdetés
Ettünk, beszélgettünk. Aztán bejött az ajtón egy láthatóan az utcán élő hölgy. Körbejárt, ételmaradékot keresett a tálcákon. Még épp neki tudtam adni a krumplimat, mielőtt az egyik dolgozó megkérte, hogy távozzon. Távozott. Egyetlen szó nélkül.
Rohadt nagy hideg van, egy ember pedig bejön éhesen, hogy mások maradékát megegye. Ez van az egyik oldalon.
Hirdetés
A másikon pedig talán az, hogy az az ember zavarhatja a vendégeket, rontja az üzletet. Én pedig még bátorítom is azzal, hogy ételt adok neki. Talán ennyire egyszerű is lehetne a képlet, amin persze még így is sokat lehet/kell moralizálni, de a történet nem ért véget. Az otthontalan hölgy ugyanis visszatért.
Másodszor nem ételt keresett. A cipőjét lehúzta, és az egyik fűtőtest közelébe helyezte, majd a lábát melegítette.
Hirdetés
Ekkor jött egy másik dolgozó a karjában tálcákkal és az üzletben tevékenykedő biztonsági őr. A nőt kizavarták az étteremből. Mezítláb. Már az akció közben is szóltam nekik, hogy ez így nagyon nincs jól, a cipő itt maradt, a nőn pedig csak zokni van, de nem válaszoltak. Miután becsukódott az ajtó, ismét jeleztem, hogy a cipő bent, a gazdája pedig kint a fagyban.
Hirdetés
Mire a tálcás srác csak annyit mondott mosolyogva, az már nem a mi dolgunk.
Szerintem meg de. Nagyon is.
Talán a felháborodásomra adott válaszként a biztonsági őr megfogta a pár lábbelit, és kihajította a BK bejárata elé. A történet, gondolom, részükről lezárva.
Elég nehezen tértünk magunkhoz. A cipőket levittük az aluljáróba, de a gazdáját nem találtuk meg. Egy otthontalan férfi jelezte, elkérné, ha lehet. Mondtuk neki, hogy épp a tulajdonosát keressük, rögtön jelezte, ha másé, akkor a kérés visszavonva.
Hirdetés
Azóta is látom azt a mosolyt és cseng a fülemben az a néhány szó: az már nem a mi dolgunk.
Segítsen Ön is azoknak a kiszolgáltatott embereknek, akik most télen még nagyobb veszélyben vannak! Ha valaki a földön fekszik, ne hagyja magára! Kérjen segítséget!
A Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatát ezen a számon érheti el a nap 24 órájában: 1/338-41-86/1
A megdöbbentő történetet és négy kérdésünket elküldtük a Burger Kingnek. Amint kapunk választ, megosztjuk olvasóinkkal.
A Burger King milyen viselkedést vár el dolgozóitól hasonló esetekben?
Van-e erre vonatkozóan hivatalos protokollja az étteremláncnak?
Mit gondolnak a konkrét esetről, kivizsgálják-e azt?
Mit gondolnak a cégek társadalmi felelősségvállalásának fontosságáról saját környezetükben? - itt tudsz csatlakozni a reflektor. blog facebook oldalához.
2017. január 09. (hétfő), 17:12
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
