Cigány lány nyerte a Kárpát-medencei helyesírási versenyt.Gratuláljunk neki sok szívecskével <3

Elitiskolák tanulóit is maga mögé utasította egy helyesírási versenyen egy hetedikes nógrádi diáklány. /A karancslapujtői Paulik Krisztina 100%\-os eredménnyel nyerte meg a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát\-medencei döntőjét, amihez még hasonlót sem ért el senki a nógrádi kis faluban\./

„Jó, de aztán visszamehetek órára? Éppen a világháborút vesszük, ez a kedvencem.” – válaszol Krisztina (akit mindenki Betti néven szólít) kissé aggódva, amikor már épp belecsapnánk az interjúba. Megnyugtatásképp kicsit még beszélgetünk a világháborúkról, amiről feltűnő lelkesedéssel, szinte levegővétel nélkül mesél.

Krisztina a felső tagozatosoknak szóló Simonyi Zsigmond-versenyről már alsósként hallott, negyedik osztályosként el is indult rajta, de túl fiatal lévén a megyei fordulóra a szabályok szerint nem juthatott tovább.

A videót Galyas Gyula készítette

Alig várta, hogy ötödikesként végre megmérettethesse magát, és igencsak letört volt, amikor néhány pont veszteséggel a Kárpát-medencei döntőben „csak” ötödik lett.

A következő két évben azonban már rutinos versenyzőként mindenkit maga mögé utasított, idén teljesen hibátlan dolgozattal.

május 28-án tizenkilencedik alkalommal rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjét. A nemzetközi versenyt a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara szervezi öt határon túli magyarlakta területről és Magyarországról érkező, felső tagozatos diákok számára. 141 diák és több mint 250 fő kísérő, tanár, szülő, családtag vett részt 2016-ban a rangos döntőn..

„Kicsit azért haragszom, mert az iskolai fordulón a 100-ból csak 99 pontot értem el, hosszú ű-vel írtam egy szót, amit röviddel kellene. Jövőre ezt az eredményt is szeretném javítani” – mondja halálosan komolyan a lány.

Simonyi Zsigmond (1853 – 1919) nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Budapesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat, 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át nyelvészek új nemzedékét nevelte fel, és egyben tudósként is maradandót alkotott..

 „Nem volt még példa arra, hogy valaki Nógrád megyéből nyerjen ezen a versenyen. Szép eredményt a megyei fordulóban értek már el diákjaink, de Kárpát-medencei győztes, főleg kétszeres, még sosem volt. Nekem is nagy élmény Bettivel dolgozni, és együtt részt venni a döntőn, nagyon büszke vagyok rá.” – mondja felkészítő tanára, Bartus Nóra. Tovább a teljes cikkre.

Drubina Kamilla

 

Forrás: romasajtokozpont.hu

2016. június 18. (szombat), 21:39