Egy Down kóros babát nevelő anyuka nyílt levelet írt Szinetár Dórának. 1 óra alatt 100 ezer megosztást kapott a levél!
Hirdetés
Hirdetés
Kovács Katalin megfogalmazott egy kemény levelet, és Szinetár Dórának címezte.A levelet 100 ezren osztották meg az első 1 órában!
Kedves leendő édesanya, ne félj! A gyermeked egy csomó mindenre képesre lesz. /Át tud majd ölelni, odaszalad hozzád, megtanul beszélni, és el fogja mondani neked, mennyire szeret\./
Hirdetés
Jár majd iskolába, ahogy mindenki. Megtanul írni, úgyhogy képes lesz írni neked, ha távol lesz tőled – mert bizony utazni is tud majd. Segít majd apának megjavítani a biciklit, és dolgozni fog, ha felnő.
Hirdetés
Pénzt keres, és a fizetéséből meghív majd vacsorázni, vagy bérel egy lakást, ahol önálló életet élhet. Néha nehéz lesz. Nagyon nehéz. Csaknem lehetetlen.
Ahogy minden más anyának is az. Kedves leendő anyuka, a te gyereked is lehet boldog, hiszen mi is azok vagyunk. És te is az leszel! Ha valaki megkérdezi miért hagytad életben, csak hagyd ott faképnél.
Hirdetés
Ha ennyire érzéketlen, akkor egy szót sem érdekel, nem hogy magyarázatot! Tudd, és vésd az eszedbe, hogy a sors kizárólag olyan embereknek ad " beteg " gyermeket, akik erősek, és tudja Isten,hogy bármit megtesznek majd a gyermekükért! Ez nem átok, hanem áldás! Köszönöm Istenem, hogy megjutalmaztál vele, nélküle soha sem jöttem volna rá, hogy az élet mennyire csodálatos, és mennyire szép. VIA
2017. október 12. (csütörtök), 23:13
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
♈ Kos (03.21.–04.19.)Ma a Kosok energiája szinte felrobban, de figyelj, hogy ne veszekedésben vezesd le, hanem...
Mindenegyben blog 2025. november 05. (szerda), 08:18
Bálint hazaért, és olyasmit látott, amit soha nem felejt el. A házvezetőnő a lebénult fiával táncolt – és amit ezután megtudott, az mindent megváltoztatott.
Noel valaha az élet öröme volt maga: futott, nevetett, mindenkit megfertőzött a derűjével. Aztán egy hirtelen baleset egyetlen pillanat alatt elvette tőle mindezt. Fél év telt el, és a kisfiú már csak csendben ült a kerekesszékében, üres tekintettel bámulta a falat.
Apja, Bálint, aki addig mindig mindent megoldott, most először érezte, hogy a pénz és a hatalom semmit sem ér. Próbált orvosokat, terápiákat, csodákat – de semmi sem mozdult meg Noelben. Csak a némaság maradt.
Egy nap megjelent a házban Sofia, a fiatal házvezetőnő, akit azért hívott, hogy segítsen gondoskodni a fiúról. A lány halk szavú volt, mosolya meleg, és minden mozdulatában ott volt valami megmagyarázhatatlan nyugalom.
Egy délután, miközben port törölt, zenét tett be a nappaliban. Nem volt szándékos, csak egy régi dallam szólt halkan. Amikor hátranézett, észrevette, hogy Noel ujjai finoman megmozdulnak a karfán – mintha a zene átjárná őt.
Sofia nem szólt semmit. Csak táncolni kezdett – lassan, könnyedén, mintha a levegővel együtt ringatózna. A kisfiú figyelte, majd a keze megint megmozdult.
– Látod? – mosolygott rá Sofia. – A tested nem felejtett el örülni. Csak hallgass a dallamra.
Noel szemében apró fény csillant. Hónapok óta először mosolygott.
Onnantól minden délután közösen hallgattak zenét. A fiú tanulta, hogyan mozgassa a karját a ritmusra, és Sofia türelmesen vezette. A ház újra élettel telt meg.
Egy délután, amikor Bálint a szokásosnál korábban ért haza, halk zene szűrődött ki a nappaliból. Megállt az ajtóban, és benézett.
A fia a kerekesszékében ült, és Sofia mellette táncolt. Noel nevetett, a karját a dallam ütemére mozgatta, és a szoba megtelt meleg fénnyel.
Bálint szó nélkül figyelte őket. A szeme megtelt könnyel.
Az, ami ezután történt… mindent megváltoztatott.
A folytatást az első kommentben találja. ??
