Egy fiatal, védtelen vak lány utazott a villamoson vakvezető kutyájával, amikor felszállt egy már nem szomjas hőzöngő. A borzalmak ezután kezdődtek...
Hirdetés
Hirdetés
Egy fiatal, védtelen vak lány utazott a villamoson vakvezető kutyájával, amikor felszállt egy már nem szomjas hőzöngő. A borzalmak ezután kezdődtek. /Minderről így ír a sértett, vak lány\: "Szeretnék veletek megosztani egy esetet, és jöhet a negatív, pozitív gondolat is, mert abszolút érdekel a véleményetek\./
Hirdetés
.
Magyarázatnak:Kristály a vakvezetőkutyám!
Nem lázadni szeretnék, de még is milyen világot élünk?!
A mai napon utaztam a munkahelyemre az 1-es villamoson. Nem ültem le, megálltam Kristállyal az ajtóhoz közel mondván, hogy "Úgy is keveset megyek.
Hirdetés
". Erre felszállt egy ember, de semmi különöset nem állapítottam meg addig róla, míg Kristálynak címezve a következőket mondta: "Ebből nem kapsz, mert ez bor..". Innentől kezdve elgondolkodtam, hogy biztos nem a legbeszámíthatóbb a kedves utas.
[ad]
Erre még közelebb húztam magamhoz Kristályt, hogy nehogy elfogadjon bármit is az embertől. Elkezdett valami zacskóval csörögni, és valahogy éreztem, hogy Kristálynak akar valamit adni.
Hirdetés
Igazam volt, Kristály már nyitotta volna a száját mire gyorsan elrántottam, mire a reakció üvöltözés lett, illetve nekem vágott egy cukrot. Semmit nem szóltam, mivel nem is látok, egyedül is vagyok, lány is vagyok stb., tehát esélytelen, hogy én vagyok az erősebb. Arrébb álltam, de hiába, mert csak tovább üvöltözött "Dögölj meg! Megjegyzem ezt legalább hatszor elmondta", "Nyomorék vak g*ci vagy! ezt is sokszor elmondta", "A kutyád tovább fog élni mint Te, dögölj meg!", "A kutyád okosabb mint Te! fogalmam sincs miből szűrte ezt le, de hiszek neki", "A rák egyen meg!". Nagyjából ezeket hallgattam végig csöndben, míg le nem szállt.
Hirdetés
Elképesztő volt, hogy SENKI, de SENKI nem szólt oda, hogy abba hagyhatná vagy bármi. Ez nem elvárás, de kérem szépen rajtam látszik elég erősen, hogy fizikumban gyengébb vagyok, így nem kockáztatom, hogy még jobban felhergelem és nekem jön.
Bezzeg, amikor leszállt akkor mindenki tudott erről beszélni, és hogy mi volt ez stb…”
Eddig a történet.
Hirdetés
Szomorú, elkeserítő és dühítő, milyen gyávák is tudunk lenni mi, emberek. Tényleg így kell ennek történnie ma, Magyarországon???
(Képünk illusztráció)
Oszd meg, ha téged is felháborít az eset!
2024. január 03. (szerda), 18:21
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
