Egy hajléktalan férfi sétált el a busz mellett, mikor a tetovált sofőr kinyitotta az ajtót és kiszólt neki... az egész busz hallgatott a döbbenettől
Hirdetés
Hirdetés
“Ma délután kissé elgyötörten és éhesen mentem hazafelé, a buszra felszállva (196 A)már az első pillanatban egy szokatlanul fiatal, tetovált, napszemüveges vezetővel találkozott a tekintetem. /Már felkészültem, hogy gyorsan leülök és erősen megkapaszkodom, mert azok a nyugdíjas korú buszvezetők akikkel össze hoz a sors sajnos elég érdekes vezetési stílussal rendelkeznek\./
Hirdetés
Időnként olyan érzés mintha egy kalandparkba vagy vidámparkba váltottam volna jegyet. A vezetőfülkében jó hangulatú zene szólt és a busz simán haladt előre, nem rángatott és nem pattogtam rajta.
Hirdetés
Az első megállóhoz érve ami pont egy gyros-os mellett volt(kb 2 m-re), az eladó gyors mozdulatokkal pakolta egyik salátát a másik után majd a húst és az önteteket. Talán észre sem vette, hogy nagyon lassan egy hajléktalan halad el az üzlet előtt és láthatóan éhes volt. Talán minden kincsét magánál tartotta ami két mankóból és a hátára vetett ütött-kopott gitárból állt. Mivel az eladó oda sem figyelt rá Ő nem kért nem állt meg csak szomorúan tovább sántikált.
Hirdetés
Ekkor a vezetőfülkéből kiszólt a vezető, hogy ennél egy Gyrost? A férfi nem állt meg továbbra sem csak egy érdekes mosoly húzódott meg a bajusza alatt és nem tudhatta, hogy most a gúnyolódás tárgyává fog válni vagy mi az ami következő pillanatban történni fog. Egy félő bólintással jelezte, hogy igen enne! Erre nyílt a vezetőfülke ajtaja, pillanatok alatt előkerült a pénztárca és leszállt a vezető és beadta az eladónak a pénzt és kérte, hogy adjon az Úrnak egy Gyrost.
Hirdetés
Gyorsan visszaszállt , zárta az ajtókat és már mentünk is tovább.A hajléktalan bizonytalan léptekkel visszament az üzlet ablakához és amikor látta, hogy valóban Ő most fog kapni egy gyönyörű adag, friss ételt! Ekkor félig megfordult, bólintott és boldogan mondott köszönetet, amit inkább csak sejteni lehetett mert a busz akkor már haladt a következő megálló felé! De abban a bólintásban és arckifejezésben minden benne volt! Én meg már nem is voltam olyan elgyötört és fáradt!
Tudom, hogy nagyon fontos a lánybúcsúra gyűjteni likekokat de vajon ez a buszvezető mit érdemel?”
2021. január 31. (vasárnap), 12:58
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
