Egy idős férfi bevallotta feleségének, hogy egész életében hazudott. Mit tett a feleség? Elsírtam magam!
Hirdetés
Hirdetés
Egy idős férfi és felesége békességben éldegéltek kisméretű, de otthonos házukban, egy csendes környéken. Gyerekkorúk óta ismerték egymást, és több mint 40 éves éltek házasságban.
/Minden reggel a férfi kerékpárral elgurult a közeli piacra, hogy beszerezze a másnapi ebédnekvalót\./
Hirdetés
Addig a felesége otthon tett-vett a kertben, vagy takarított.
Kevés volt a nyugdíjuk, így leginkább a kenyér mellé párolt zöldség került. De nem panaszkodtak, örültek amijük volt, de legfőképpen azért voltak boldogok, mert ott voltak egymásnak, mindig.
Hirdetés
Egyik nap éppen vacsorázni készültek, egy-egy meggyes pite szeletet majszoltak. Ez volt az egyetlen luxus az életükben, ugyanis imádták a meggyes süteményt.
A bácsi a pite vastag tésztájú részét szerette, kevés meggyel, a felessége éppen ellenkezőleg, a vastag meggyréteggel borított szeleteket kedvelte. Így mondhatni, hogy egyforma arányban osztották fel maguk közt a pitét, ez volt a boldogságuk titka is, rávilágított az életükre, arra, hogy milyen tökéletesen is kiegészítik egymást.
Hirdetés
Egy téli napon történt, mikor az idős férfi tüdőgyulladást kapott. A nyugdíjasok tartalékát mind felemésztette a sok gyógyszer és a kórházi kezelés. A hír mindkettőjüket sokkalta, mikor az orvosok közölték, hogy a bácsit nem tudják megmenteni.
Mikor hazamentek a kórházból, a nő soha nem hagyta magára, az ágya mellett ült, a halvány fényben a férje szemébe nézett. Ekkor a férfi közölte:
– Mondanom kell valamit – és megfogta felesége kezét.
Hirdetés
– Mit akarsz közölni, szívem? – kérdezte könnyes szemmel a felesége.
– Nagyon szeretlek – válaszolt őszintén a férfi.
– Óh, tudom ezt, én is nagyon szeretlek – mondta az idős asszony.
– Az legfontosabb dolog az életemben az volt, hogy téged boldoggá tegyelek. Remélem ez sikerült valamelyest elérnem. És szívem, kérlek ne haragudj meg most azért, amit mondani fogok, de be kell vallanom, hogy egész életemben hazudtam neked.
Hirdetés
Az asszony megijedt
– Igazából nem is szeretem annyira a pite tésztáját.
A nő csak ámultan ült.
– De akkor miért… – de a férje a szavába vágott.
– Mert örömet akartam neked szerezni, még akkor is, ha egy egyszerű desszertről van szó.
Pár percig némán, de mosolyogva néztek egymásra. Az asszony átölelte fekvő férjét.
– Édesem, mi igazi társak vagyunk. Az évek során én is megpróbáltalak boldoggá tenni, és úgy tettem, mintha a vastag meggyes részt imádnám, de közben valójában a tésztát szeretem.
Balázs, a 22 éves fiatal férfi, sosem ismert igazi családot. Árvaként nőtt fel egy pécsi gyermekotthonban, és bár...
Mindenegyben blog 2025. július 26. (szombat), 07:01
Miután elveszítette az édesanyját, a kis orrszarvú napokig csak sírt... míg egy apró zebra nem döntött úgy, hogy megvédi. ???
Senki sem gondolta volna, hogy egy csíkos kis jövevény képes lesz begyógyítani egy összetört szívet…
Egy afrikai rezervátum egyik gondozója egy reggeli terepszemle során különös dologra lett figyelmes: egy zebrakölyök hevert a bokrok között – kiszáradva, mozdulatlanul, alig élve. A rezervátum ugyan elsősorban orrszarvúkra specializálódott, de a férfi nem tudta volna elfordítani a fejét.
Az aprócska zebrát azonnal az állatorvosi részlegre vitték. Az orvosok megerősítették: alig volt több egyhetesnél. Senki sem tudta, mi történt vele. Talán a vihar választotta el az anyjától, talán az anyja kényszerült hátrahagyni, hogy önmagát mentse…
A kis zebrát Modjadjinak nevezték el – ami azt jelenti: Az eső királynője. A név találó volt: aznap heves vihar tombolt.
Ahogy teltek a napok, Modjadji napról napra erősebb lett. Először csak mozdult, aztán sétált, végül futott – és megismerkedett a rezervátum többi állatával is.
De egy találkozás mindent megváltoztatott…
Egy másik árva is élt a területen: egy kis orrszarvú, Akwazi, akinek az anyját orvvadászok pusztították el. Akwazi magába roskadva sírdogált… míg egy napon Modjadji oda nem sétált hozzá.
A folytatást megtalálod az első kommentben. ?????
