Együtt élték túl a II. világháborút, majd 70 év házasság után egy napon távoztak
Hirdetés
Hirdetés
A legszebb szerelmi történetek nem Hoolywood-ban íródnak, hanem mindennapi párok életében, akik nem mindennapi szerelemmel szeretik egymást. Akik ebben kételkednének, olvassák el a következő történetet..
/Isabell Whitney és Preble Staver egy vak randevún találkoztak a 40\-es évek elején\./
Hirdetés
A szerelem magját elültették, de idő kellett hozzá, hogy kivirágozhasson.
A II. világháború kitörőben volt Európában és mind Isabell, mind Preble csatlakozott a nácik elleni szövetséges erőkhöz.
Hirdetés
Isabell, mint tengerészeti nővér, Preble pedig mint tengerész.
Öt hónappal azután, hogy a háború véget ért, Isabell és Preble végre összeházasodhatott. Az esküvőre 1946. február 15-én került sor. Egy csodálatos,70 évig tartó házasságvette kezdetét.
Miután megesküdtek, a pár 5 gyermeket nevelt fel közösen. Isabell, mint a család stabil alapköve, törődött a gyerekekkel és a háztartással, Preble pedig több áthelyezést is megélt munkája során. A pár végig egymás mellett volt, akkor is, amikor fiuk, Peter tragikus balesetben életét vesztette végzős középiskolásként.
Hirdetés
A pár lánya, a most 62 éves Laurie mesélt szüleiről a People magazinnak.
“Nagyszerű emberek voltak. Anyám tanított meg arra, hogy nem változtathatok meg senkit, viszont megváltoztathatom a saját hozzáállásomat az emberekhez.”
“Apa kissé szúrós volt, ő volt a szigorú kettejük közül. Anya is próbált komoly lenni, de tudtuk, hogy vele könnyebb. Leginkább apa szabályai szerint éltünk.”
2013-ban a pár idősek otthonába költözött, miutánIsabell-nél demenciát állapítottak meg.
Preble számára frusztráló volt Isabell-t ilyen állapotban látni.
Hirdetés
Külön szobában helyezték el őket. Szerencsére Isabell továbbra is emlékezett férjére.
“Néha mondanunk kellett neki, hogy koncentráljon és figyeljen, de amikor meglátta apát, egyből mosolyra görbült a szája.”– mondta Laurie.
Ahogy a 96. születésnapja közeledett, Preble engedélyt kért rá, hogy hadd szundítson együtt a feleségével. A személyzet megoldotta, hogy a pár egymás mellett fekhessen néhány órát.
“Egy szót sem mondtak egymásnak, csak fogták egymás kezét és elszenderedtek. Azt mondtam apának: ‘Ez anyu szülinapi ajándéka neked.’ Olyan boldog volt, hogy együtt szunyókálhattak.”
Pár nappal később közölték Laurie-val, ideje, hogy elbúcsúzzon édesanyjától. Az édesapját is vitte magával, hogy közösen köszönhessenek el.
“Apa megfogta a kezét és az egész olyan szeretetteljes volt. Megkérdeztem tőle, hogy szeretne-e vele maradni az imádság után és ő megrázta a fejét.
Hirdetés
‘Rendben -mondtam neki -, de tudod, hogy el kell engedned a kezét?’ Sírtam és ő is sírt.”
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
