Együtt élték túl a II. világháborút, majd 70 év házasság után egy napon távoztak
Hirdetés
Hirdetés
A legszebb szerelmi történetek nem Hoolywood-ban íródnak, hanem mindennapi párok életében, akik nem mindennapi szerelemmel szeretik egymást. Akik ebben kételkednének, olvassák el a következő történetet..
/Isabell Whitney és Preble Staver egy vak randevún találkoztak a 40\-es évek elején\./
Hirdetés
A szerelem magját elültették, de idő kellett hozzá, hogy kivirágozhasson.
A II. világháború kitörőben volt Európában és mind Isabell, mind Preble csatlakozott a nácik elleni szövetséges erőkhöz.
Hirdetés
Isabell, mint tengerészeti nővér, Preble pedig mint tengerész.
Öt hónappal azután, hogy a háború véget ért, Isabell és Preble végre összeházasodhatott. Az esküvőre 1946. február 15-én került sor. Egy csodálatos,70 évig tartó házasságvette kezdetét.
Miután megesküdtek, a pár 5 gyermeket nevelt fel közösen. Isabell, mint a család stabil alapköve, törődött a gyerekekkel és a háztartással, Preble pedig több áthelyezést is megélt munkája során. A pár végig egymás mellett volt, akkor is, amikor fiuk, Peter tragikus balesetben életét vesztette végzős középiskolásként.
Hirdetés
A pár lánya, a most 62 éves Laurie mesélt szüleiről a People magazinnak.
“Nagyszerű emberek voltak. Anyám tanított meg arra, hogy nem változtathatok meg senkit, viszont megváltoztathatom a saját hozzáállásomat az emberekhez.”
“Apa kissé szúrós volt, ő volt a szigorú kettejük közül. Anya is próbált komoly lenni, de tudtuk, hogy vele könnyebb. Leginkább apa szabályai szerint éltünk.”
2013-ban a pár idősek otthonába költözött, miutánIsabell-nél demenciát állapítottak meg.
Preble számára frusztráló volt Isabell-t ilyen állapotban látni.
Hirdetés
Külön szobában helyezték el őket. Szerencsére Isabell továbbra is emlékezett férjére.
“Néha mondanunk kellett neki, hogy koncentráljon és figyeljen, de amikor meglátta apát, egyből mosolyra görbült a szája.”– mondta Laurie.
Ahogy a 96. születésnapja közeledett, Preble engedélyt kért rá, hogy hadd szundítson együtt a feleségével. A személyzet megoldotta, hogy a pár egymás mellett fekhessen néhány órát.
“Egy szót sem mondtak egymásnak, csak fogták egymás kezét és elszenderedtek. Azt mondtam apának: ‘Ez anyu szülinapi ajándéka neked.’ Olyan boldog volt, hogy együtt szunyókálhattak.”
Pár nappal később közölték Laurie-val, ideje, hogy elbúcsúzzon édesanyjától. Az édesapját is vitte magával, hogy közösen köszönhessenek el.
“Apa megfogta a kezét és az egész olyan szeretetteljes volt. Megkérdeztem tőle, hogy szeretne-e vele maradni az imádság után és ő megrázta a fejét.
Hirdetés
‘Rendben -mondtam neki -, de tudod, hogy el kell engedned a kezét?’ Sírtam és ő is sírt.”
Úgy éreztem, a testem leáll” – A pajzsmirigyrákos nő elárulta, mi volt az első tünet, amit minden orvos...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2025. június 30. (hétfő), 07:51
Amikor elhagyott egy fiatalabb nőért, a gyerekeim az ő oldalára álltak – de most, hogy meghalt, hirtelen újra anyának szólítanak…” Tizenöt év csend. Tizenöt év magány. Ennyi ideje nem hívtak fel sem névnapon, sem karácsonykor. Amikor a férjem, Tamás otthagyott engem Eszterért – egy nála húsz évvel fiatalabb nőért –, a gyerekeink gondolkodás nélkül mellé álltak. Végül is Tamás egy nagyvállalat igazgatója volt, befolyással, pénzzel, kapcsolatokkal. És én? Én csak egy „megkeseredett” elvált nő lettem számukra, akit jobb elfelejteni. Sokáig azt hittem, tényleg nincs rám szükségük többé. Aztán Tamás szíve megállt. A temetés után pedig olyan üzenetek kezdtek záporozni tőlük, amilyeneket már rég nem kaptam: – Anya, hogy vagy? – Anyu, nem találkoznánk valamikor? Először nem értettem, mi ez a hirtelen fordulat. Aztán megtudták: Tamás mindenét a fiatal feleségére hagyta. És ekkor... eszükbe jutott, hogy van egy édesanyjuk is, akinek még van valamije. Azóta gyakrabban jönnek. Cukorkával, kedves szavakkal, kis mosolyokkal. De a lányom a minap egyenesen kimondta: – Mama, gondoltál már arra, hogy ideje lenne végrendeletet írni? Csak mosolyogtam. Egyikük sem tudja, hogy a végrendeletem már rég elkészült. És nem nekik szól. Hogy mit terveztem?
Révész Ilona vagyok, 72 éves. Egykoron háromgyerekes családanya, ma már „csak egy néni” a lakótelepen, akinek a...
Mindenegyben blog 2025. június 28. (szombat), 14:36
Semmi képeslap. Semmi hívás. Csak egy szelet torta, egy szám a gyertyán – és a teljes csend. Egészen addig, míg valaki kopogott az ajtón. De amikor kinyitotta, olyasvalaki állt ott, akinek a létezéséről sem tudott… A 97 éves Géza bácsi története egész Magyarországot megrázta.
Semmi képeslap. Semmi hívás. Csak egy szelet torta, egy szám a gyertyán – és a teljes csend. Egészen addig, míg valaki...
Mindenegyben blog 2025. június 28. (szombat), 12:55
‼️ A kutyát csak elbúcsúzni vitték be… de amikor az orvos belépett, a németjuhász vadul ugatni kezdett, majd nekiesett. Amit ezután mondott a gazdája, mindent megváltoztatott... ?
