El akarta vetetni a babáját, aztán meglátta EZT. Azóta is minden nap áldja az eget!
Hirdetés
Hirdetés
A lány az abortuszklinikán ült, könnyek között, és arra készült, hogy elveteti a babáját. Azonban az égiek közbeszóltak.
/Sajnos egy nem tervezett baba néha a különböző szerencsétlen körülmények miatt tényleg nem vállalható\./
Hirdetés
És mielőtt bárki elkezdene ítélkezni, gondoljunk bele, hogy egy anyukának mekkora fájdalmat jelenthet az, hogy le kell mondani születendő gyermekéről. Egy ilyen döntést meghozni rettenetes tortúra lehet.
Kimberly Henderson is így volt ezzel, amikorr az abortusz klinikán ült, a pólója csurom vizes volt a könnyektől.
Hirdetés
[adSulvo]
“Az emberek sosem felejtenek el olyan dátumokat, mint például szülinapok, évfordulók. Én örökre megjegyeztem a napot, amikor ott ültem a váróteremben. Emlékszem, egy rózsaszín póló volt rajtam amit teljesen eláztattak a könnyeim. Nehéz helyzetben voltam. A baba apja megcsalt és lelépett, egyedül voltam mint a kisujjam, támogatásra sehonnan sem számíthattam. Anyagilag is rettenetes helyzetben voltam.
Hirdetés
Ez volt az egyetlen lehetőségem, hiába gyűlöltem magam érte. Egész nap arra vártam, hogy Isten küldjön egy jelet, hogy ne csináljam. Ott ültem a váróteremben hét órán át. Tudtam, hogy egy szörnyű, szörnyű döntést hoztam. A nővér odahívott az asztalhoz, mielőtt bementem volna a műtőbe. Az utolsó lépés, mielőtt végleg megváltozik az életed. Amikor az irataimat kiszedtem a táskámból, egy kártya esett ki belőle, amit tegnap este egy pár hagyott az asztalon (felszolgálóként dolgoztam).
Hirdetés
Annak a templomnak a címe volt rajta ahová járnak…a hátoldalán pedig egy idézet. Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak. (Ésaiás 41:10)
Az utolsó pillanatban megkaptam az égi jelet, amiért kétségbe esve imádkoztam! Az asszisztensnek megmondtam, hogy meggondoltam magam. Az utolsó utáni pillanatban rájöttem, hogy bármilyenek is legyenek a körülményeim, Isten sosem ejt hibákat és ő mellettem áll.
Hirdetés
Egy hatalmas kő esett le a szívemről. Ömlöttek a könnyeim.
Hirdetés
És később megszületett az én kis angyalkám. A pillanat, amikor először láttam meg az arcát, egyszerűen minden pénzt és szenvedést megért. Annyira boldog voltam, hogy az sem érdekelt volna, ha odakint épp háború tört volna ki. Ő értelmet adott mindennek.
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?