Épp léptem volna rá a mozgólépcsőre, mikor valaki megmarkolta a combom…
Hirdetés
Hirdetés
A minap 6 óra tájékán az M2-es metró tele volt emberekkel (milyen meglepő). Mindenki rohant a mozgólépcsőhöz a Déli pályaudvarnál. A sok ember csak lökdösődött.
Ezt a megtörtént esetet egy fiatal lány mesélte el nekünk:
/“A minap 6 óra tájékán az M2\-es metró tele volt emberekkel \(milyen meglepő\)\./
Hirdetés
Mindenki rohant a mozgólépcsőhöz a Déli pályaudvarnál. A sok ember csak lökdösődött.
Előttem egy anyuka ment 4 kisgyerekkel (2 fiú, 2 lány), 5-6 évesek lehettek.
Hirdetés
Szerintem életükben először mentek mozgólépcsővel (a gyerekek).
És az egyik kislány lemaradt, mert nem mert rálépni a mozgólépcsőre. Én pont mellette voltam és hirtelen csak egy pici meleg kezet éreztem a combomon, ami nagyon nem akar elengedi.
Szegény kislány annyira megijedt a lépcsőtől, hogy belém kapaszkodott. Nyújtottam felé a kezem, amit rögtön meg is fogott, és együtt léptünk rá a mozgólépcsőre.
Hirdetés
Ameddig fel nem értünk a kezemet szorította és véletlenül se akarta elengedni.
Mikor felértünk elkezdte “rángatni” a kezem, hogy hajoljak le hozzá. Kaptam tőle egy ölelést, egy puszit és egy “Köszönöm néni!” mondatot is.:) Az anyukája pedig csak hálásan mosolygott rám. :)”
Lám-lám, milyen kevés is elég, hogy szebbé tegyük valaki napját. Jó lenne, ha ezt mindig észben tartanánk! Te is így gondolod? Akkor ne felejtsd el megosztani!
Az anyósom kérte, hogy a gyerekek töltsenek nála egy hetet az ünnepek alatt – amikor értük mentem, összetört a...
Mindenegyben blog 2024. november 22. (péntek), 21:32
Egy szegény, idős nő, Irénke néni minden nap váratlan csomagokat kapott egy ismeretlen feladótól. Irénke néni és néhai férje, János soha nem vállaltak gyermeket, ezért nem tudta, honnan érkezhetnek ezek az ajándékok.
