Felébredtem a műtét közben – ez volt életem legborzalmasabb élménye
Hirdetés
Hirdetés
Felébredtem a műtét közben – ez volt életem legborzalmasabb élménye
Egy kanadai nő, Donna Penner története bejárta a világot, miután egy laparoszkópos műtét során éber állapotba került – miközben az orvosok azt hitték, hogy mély altatásban van. A története hátborzongató figyelmeztetés arra, hogy az orvosi technológia sem mindig tévedhetetlen.
Érzéketlen test, éber tudat
/2008\-ban Donna menstruációs problémái miatt jelentkezett laparoszkópiára, amely során egy kisebb bemetszéssel vizsgálják a hasi szerveket\./
Hirdetés
Az eljárást általában altatásban végzik, és az ehhez szükséges gyógyszerek nemcsak a fájdalmat csillapítják, hanem a beteg mozgását is blokkolják.
Hirdetés
Csakhogy Donna esetében az érzéstelenítés nem működött megfelelően: az altatószer nem hatott, ám az izombénító gyógyszer igen. Ez azt jelentette, hogy teljesen ébren volt, de mozdulni, beszélni vagy akár csak jelezni sem tudott.
„Először azt hittem, már vége van a műtétnek. Aztán meghallottam a sebészt: Szikét kérek. Pánikba estem. Néhány pillanat múlva már éreztem, ahogy felvágnak.
Hirdetés
Nincsenek szavaim arra, milyen fájdalmat éltem át” – mesélte Donna a BBC-nek.
Lélekben már búcsúzott
Az egyik legdrámaibb pillanat akkor következett, amikor végre képes lett volna minimálisan megmozdítani a nyelvét, ezzel próbálta jelezni, hogy ébren van. Az altatóorvos viszont azt hitte, a bénítószer hatása elmúlt, és kivette a lélegeztető csövet Donna szájából – miközben a nő még mindig képtelen volt önállóan lélegezni.
Hirdetés
„Ott feküdtem, levegő nélkül. Azt hittem, most meghalok. Elbúcsúztam a családomtól a fejemben. Aztán… furcsa dolog történt. A fájdalom elmúlt. A félelem is. Melegséget éreztem, biztonságot. Tudtam, hogy nem vagyok egyedül” – emlékezett vissza Donna, aki szerint testen kívüli élményt élt át abban a néhány percben.
Az orvos sírva kért bocsánatot
A műtő személyzete szerencsére időben észrevette, mi történt, és újraélesztették a nőt. Amikor végül teljesen magához tért, elmondta a történteket a sebésznek.
Hirdetés
„Azt mondtam: Ébren voltam. Éreztem, amikor felvágtak. Az orvos szeme könnybe lábadt. Megragadta a kezemet, és csak ennyit mondott: Annyira sajnálom.”
Trauma, amit nem lehet elfelejteni
Donna éveken át küzdött a történtek lelki feldolgozásával. Csak kilenc évvel később indított hivatalos jogi eljárást. Azt mondja, a legnagyobb segítséget az jelentette, hogy beszélhetett róla, és elmesélhette a történetét másoknak is.
„Nem hibáztatni akarok senkit. Csak azt szeretném, ha az emberek tudnák: ilyen megtörténhet.
Hirdetés
És néha meg is történik. Ha már én így jártam, legalább annyi értelme legyen, hogy felhívom erre a figyelmet, és talán megmenthetek valakit egy hasonló rémálomtól” – zárta szavait Donna Penner.
Ez a történet megrázó emlékeztető arra, hogy az orvosi eljárások – bármennyire rutin jellegűnek is tűnnek – soha nem veszélytelenek. Az emberi test és lélek pedig olykor hihetetlen erőről és túlélési ösztönről tesz tanúbizonyságot
Hirdetés
2025. március 25. (kedd), 13:36
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Majdnem három évig külföldön éltem, és amikor hazatértem, egy meglepetés várt a fiamtól Majdnem három évig a lányomnál...
Mindenegyben blog 2025. március 25. (kedd), 08:14
Az apa tragikusan fiatalon meghal, mikor gyermeke alig pár hónapos. 15 évvel később azonban egy idegen kopogtat a család ajtaján és arra kéri őket, azonnal menjenek ki a házból
Az apa tragikusan fiatalon meghal, mikor gyermeke alig pár hónapos. 15 évvel később azonban egy idegen kopogtat a...
Mindenegyben blog 2025. március 25. (kedd), 07:49
Az esküvői szertartásunkon a vőlegényem egy kisgyerekkel lépett be a templomba, aki pont úgy nézett ki, mint ő, és azt mondta: „El kell mondanom az igazságot.”
A nap már éppen alábukni készült a fák mögé, narancssárga és rózsaszín árnyalatokkal festve be az eget, mint egy...
Mindenegyben blog 2025. március 24. (hétfő), 21:09
„Az anyósom hűtőszekrényt hozott a születésnapomra... majd kiderült, hogy nekem kell kifizetnem az egészet – rossz emberrel próbált játszani!”
A születésnapomon Ilona, az anyósom – aki sosem kedvelt igazán – megjelent a házunk ajtajában, önelégült vigyorral és egy óriási dobozzal.
És mit rejtett a doboz?
Egy csillogó, rozsdamentes acél hűtő – pont olyan, amilyenről mindig is csak álmodtam.
„Úristen, Ilona,” tátottam a számat. „Nem is tudom, mit mondjak!”
Ő csak sütkérezett a döbbenetemben. „Úgy gondoltam, megérdemelsz végre valami elegánsat. Tekintsd a családba való igazi befogadásom jelének.”
Egy pillanatra elhittem, hogy talán, csak talán, végre tényleg tett valami kedveset.
Aztán előhúzott egy borítékot.
„Jaj, majdnem elfelejtettem! Csak ezt írd alá, jó?”
Felvontam a szemöldököm. „Mit kellene aláírnom?”
„A részletfizetési szerződést,” mondta könnyedén legyintve. „Én már kifizettem az előleget – ötezer forintot – a többi csak havi kilencvenezer, egy évig. Igazán jó üzlet, nem?”
Mintha gyomorszájon vágtak volna. Ilona nem ajándékot hozott – hanem egy több százezres számlát, amit rám akart sózni.
És ami a legszebb? Tökéletesen tudta, hogy anyukám kórházi számlái miatt teljesen kiürítettük a megtakarításainkat.
Mosolyogtam. Kényszeredetten. De már akkor tudtam, mit fogok tenni.
„Ilona, teljesen igazad van. Imádom. De mielőtt bármit is aláírnék, hadd tegyek én is csak egy apró dolgot érted…” ⬇️
??? Folytatás az első kommentben ????
