Az építészmérnök Kovács Gábor, műszaki és igazságügyi szakértő Balatonbogláron vett telket, olyat, ami nincs a kíváncsi szemek előtt és az átmenő forgalom is elkerüli.
Földházat tervezett és épített rá tégla és sok-sok fa felhasználásával ami csaknem teljes egészében egyedül, kétkezi munkával,írja a sonline.hu
[adSulvo]
/– A diplomamunkámat is a földházakból írtam, kaptam is rá egy gyenge kettest, mondván, egy rendes ház nem ilyen – meséli a szombathelyiből balatonboglárivá lett építész\./
– Se nem hoztam, se nem vittem el innen földet, amit kitermeltem, annak a helyén egy kis tó lesz majd – magyarázza Kovács Gábor.
S hogy miért teszi ezt? – Magyarországon nagy az éves hőingás, a télre is, a nyárra is gondolni kell, ezért fontos, hogy vastag falak legyenek. A külső fal nálam hatvan centis; belül 38-as téglafal, öt centi légrés, kívül kis méretű téglából pengefal.
Az energia tárolása a jövő egyik nagy feladata, nem az, hogy honnan nyerjük. Előbb-utóbb ugyanis el kell vágni az olyan „köldökzsinórokat”, mint a gáz. Az ország energiafelhasználásának legalább a 45 százaléka a családi házak fűtésére megy el. Ez aligha tartható örökké. Előbb-utóbb át kell gondolni. Én már ezt teszem, visszatérek a természeteshez. Honnan „lopunk” Celsius-fokokat télen és hogyan, mivel hűtünk nyáron? Ez lesz előbb-utóbb a legfontosabb kérdés.
[adSulvo]
Kovács Gábor földháza azt használja ki, hogy a föld alatt télen-nyáron 10-12 fokos a levegő. – Egyszerű, mint a faék. Ha egy ilyen ház jól működik, akkor nyáron sem megy fel a hőmérséklet és télen sem hűl át. Egy csőcsonk áll ki a kerítés mellett a földből, egy méterrel a föld alatt bevezettem a házba, mely alá van csövezve. A kandalló alá is került (a jövő persze a napkollektoré…), és egy ventillátor szívja be télen-nyáron a levegőt. Ha odakint mínusz húsz fok van is, mire a levegő ideér, a hosszú útja miatt plusz tíz-tizenkettő lesz. Hol megy el általában az energia egy hagyományos házban? Hazajön a lakó télen, szellőztet, azután előbb a bútorokat, a padlót, a falakat kell újra felmelegíteni. Én a kandallóban termelődő hőt viszem tovább a fürdőbe és a konyhába is, újabb csövekkel, ventillátorokkal.
Tartós hőmérséklet télen-nyáron és hogy ne függjön az energiahordozóktól – azt állítja az építész-faszobrász, hogy ez a célja a földházzal. S azt is, hogy akadnak érdeklődők, akik hasonlót szeretnének; bár a legtöbben még csak méregetik, ám azt egyre többen érzik, hogy mennyire fontos az energiahatékonyság.
Hobbitház; ez is fontos Kovács Gábornak, vagyis hogy ő alapozta, burkolta, falazta, készítette az ablakokat, vagy a fa terasz-tartóoszlopokat. Járművei tömeggyártásra alkalmatlanok, de értékük épp egyediségükben és míves kimunkálásukban rejlik. Az Őrségben nevelkedett ezermester velocipédet, napelemes autót fabrikált.
Kovács Gábor 2011-ben kapott elismerést a Magyar Innovációs Szövetségtől a napelemes faautóért, a földházért pedig egy évvel korábban a regionális innovációs ügynökség pályázatán vehetett át oklevelet. Fénycsapdák a föld alatt című munkája is feltűnést keltett; szombathelyi házához vermet ásott, melyen keresztül nemcsak friss víz, hanem friss levegő is érkezett. Fénycsapdákat is kialakított a veremben, ami nem más, mint egy tükörrendszer, s olyan jól működött, hogy nappal nem kellett villanyt kapcsolnia a veremben.
