Gondolom sokan ismerik Pityut a képről. Nemrég történt az eset:
Hirdetés
Hirdetés
Gondolom sokan ismerik Pityut a képről. Nemrég történt az eset:
Éppen hazaértem, kiszálltam a kocsiból, amikor Pityu megjelent mellettem, hogy ő megismert, mert adtam már neki sokszor "húsz"-at, "Kóa"-t és "enni". /Mint eddig is, vártam, hogy kérni fogja a húszast és a többi dolgát\./
Hirdetés
Hát nem így volt... Kérdeztem tőle, hogy hogy van, erre ő azt mondta, hogy "hideg" . Érdeklődtem, hogy hát miért nem öltözöl fel melegebben Pityu. "Ninccse"-jött a válasz. Több sem kellett. Elhívtam magammal, majd megkértem, hogy várjon meg az ajtó előtt.
Hirdetés
Elmondta, hogy mire lenne szüksége. Adtam neki 2-t mindenből, mert szerencsére nem dobtam ki a régi ruháimat. Aztán megpróbált adni 25 Ft-ot a ruhákért, de helyette kipótoltam még egy kis apróval. Majd bátorkodott megölelni, ám végül egy kézfogásban egyeztünk meg. Rég láttam valakit ennyire hálásnak és boldognak. Örültem, hogy segíteni tudtam neki. Sokan elfelejtik, mikor piszkálják és röhögnek rajta, meg 20 Ft-ért bukfenceztetik, hogy egy beteg emberrel szórakoznak akibe SOKKAL TÖBB EMBERSÉG ÉS ALÁZAT SZORULT, MINT EGYESEKBE (akinek nem inge.
Hirdetés
..). Nem dolgunk eldönteni, hogy ki miért olyan amilyen, egyszerűen nincs jogunk hozzá. Nem azon kell gondolkozni, hogy milyen mókás dolgot lehetne kérdezni tőle, hanem, hogy milyen módon tudunk rajta segíteni.... Nem kell sok a boldogságához
