Gyilkos-tó: Ha belenézel a tó vizébe Eszter szürkészöld szemei tekintenek rád
Gyilkos-tó legendája.
Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökény fekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye.
/Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba\./
A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legény elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét.
Esténként mikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajozástól, fájdalmas szép énektől.
Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele mint szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt.
Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta a szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget és földet rázó mennydörgéssel válaszoltak.
Hajnalban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt még a pásztort is nyájastól, aki a szembelevő hegyoldalon legeltetett.
Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket.
A völgyet ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patak zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.
A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat.
Így lett a hegy halálából ez élet vize.
Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza rád…
Fotó: Kakukk.ro
A Gyilkos-tó keletkezése.
A Gyilkos-tó természetes völgyelzáródás által keletkezett 1837 nyarán.
Az 1837. július havának egyik délutánján 7 óra tájban kelet felől szokatlan tömörségű óriási sötét felhők gyülekeztek és rendkívül erős záporral sötétítették el a láthatárt.
Ahhoz, hogy a Gyilkos-tó név megmaradjon a köztudatban, nagymértékben hozzájárult az is, hogy a tó déli oldalán található hegytömb, melynek az alsó része csúszott le, ősidők óta a Gyilkos-kő nevet viselte. A Gyilkos-tó a Kelet Kárpátok középső csoportjában, a többnyire párhuzamosan futó hegygerincek talán leglátványosabb masszívumában, a Nagy-Hagymásban terül el, melyet ÉK-DNY irányban a Békás-patak szel át.
Autóval a Gyilkos-tó megközelíthető Moldva felől is, a festői szépségű Békás-szoros érintésével, a gyalogtúrázók szinte minden irányból eljuthatnak e páratlan szépségű vidékre.
A tó tengerszint feletti magassága: 983 m, jelenlegi területe körülbelül 11 hektár, vízmennyisége: kb. 580.000 m³, legnagyobb mélysége: 9,6 m, a csónakkikötőknél pedig körülbelül 2,6 m.
Alakja hosszúkás, É-D irányú, az északi vége derékszög alatt nyugatra hajlik egy nagy “L” betűhöz hasonlóan. A hosszabbik rész száz évvel ezelőtt még 1300 m, a rövidebb 650 m, volt, jelenleg 900 m, illetve 435 m. VIA
2014. október 13. (hétfő), 22:15
