/Édesanyámat a házi orvosa beutalta a kórházba tüdőgyulladás gyanúval, a Szombathelyi Markusovszky kórházba, ahol végül kiderült a röntgen után, hogy erős bronchitisze van, már a sürgősségin azt kérdezte az orvos minek vittük be\./
Hirdetés
Nagy nehezen felkerült az I belgyógyászatra, ahol újabb sok ért bennünket, édesanyámnak pisilni kellett, benyitottunk a vécébe, ami tiszta kakis volt az ülőke, a járólap. A sógornőm kiment a takarítónőt megkeresni, akit meg is talált, EBÉDET osztott. Kért vödröt, kesztyűt és kitakarította a vécét, ekkor ért az újabb meglepetés a szobában, a vécében nem volt szemetes, otthon betett szemetes zsákot neveztünk ki szemetesnek.
Hirdetés
Végre édesanyám letudott feküdni, másik naptól kapott napi 4 liter káliumos infúziót, neki egy veséje volt, és az is zsugorodott. 34 üveg infúziót kapott. Ha lefolyt az infúzió és csengetni, mert megkérdezték tőle hova siet, mozi jegye van? Eltelt egy hét, még rosszabbul volt, mint mikor bevittük, ő az ablaknál feküdt, és egy csütörtöki napon lefolyt az infúzió csengetett, de senki be se ment, szegény be volt pelenkázva, de nagy volt rá a pelenka, bepisilt, kifolyt az ágyra, a hálóingére és a pelenka is csupa pisi lett.
Hirdetés
Eltelt 3,5 óra mikor sírva telefonált menjünk be, mert megfagy, akkor még látogatási tilalom volt a kórházba. Az öcsém rohant be és leteremtette a nővéreket, akkor mentek be tisztába tenni. Az öcsém elmondása szerint kint üldögéltek a nővér szoba előtt.
Ekkor kapott tüdőgyulladást, egyre romlott az állapota. Jeleztük a főorvos felé hogy mi történt, de ő a főnővérhez küldött bennünk azzal ő nem foglalkozik ilyen dolgokkal, beszéljük meg a főnővérrel, amit meg is tettünk. Édesanyám oly mértékben köhögött, hogy nem tudott lefeküdni, mert megakart fulladni, csak ülni.
Hirdetés
Többször beszéltem az orvosával, ő szerinte az állapota kielégítő volt, és azt mondta hazaengedi március 27-én. Március 26-án jött a telefon menjünk, mert nagyon rosszul van, és az intenzív osztályra viszik át. Hajnalban kómába esett, {ezt a zárójelentésből olvastam ki} de a 3 nővér szerint még reggel beszéltek vele. 9 óra 50 perckor eltávozott. Tudom, hogy a nővérek leterheltek, kevesen vannak, de könyörgöm, mikor tudják, milyen betegről van szó akkor csak lett volna 2 perce, míg lekapcsolja az infúziót, hogy az a beteg kitudjon menni elvégezni a dolgát!
Még egy egészséges vesével is 4 liter folyadék után ki kell menni nem egy beteg vesével! Az édesanyámnak nem kellett volna meghalnia hisz a saját lábán ment be a kórházba, a végén olyan gyenge volt, hogy még az ülés is nehezére esett.
Hirdetés
Megkerestük a betegjogi képviselőt ő is csak csodálkozott, hogy hogy lehet így bánni egy beteggel, és intézkedni fog, mindez a most átadott új belgyógyászati tömbbe történt. Azért írom le, hogy ez mással ne történhessen meg, a hozzátartozó figyeljen a legkisebb panaszra a beteg részéről, mert amit mondanak igaz. Senkinek sem kívánok olyan húsvétot, mint amilyen nekünk lesz!
Nagyon kérem, önöket tegyék közzé, hogy más tehessen ellene, ne legyen ilyen értelmetlen tragédia!
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
